Papírpohár a Jézuska ellen

Magyarországon, ahol a lakosság többsége keresztény vagy keresztény kulturális gyökerekkel bír, a karácsony a legnagyobb vallási ünnepek egyike. Azt, hogy karácsonykor Jézus születését ünnepeljük, még azok sem vitatják, akik életében csak a fa tetején ragyogó csillag formájában jelennek meg a biblikus hagyományok. Azokban az országokban azonban, amelyek ugyan keresztény többségűek, ám jelentős számú nem keresztény lakosságuk is van, rendre előkerül a kérdés: vallási ünnep-e még a karácsony, vagy inkább kulturális hagyomány. A válasz nem is olyan egyszerű.

Négy évvel ezelőtt az Egyesült Államokban kérdőíves felmérést végeztek, amelyben azt szerették volna megtudni, hogyan tekintenek az emberek a karácsonyra, vallási vagy kulturális ünnepként. Ekkor a megkérdezettek 46 százaléka mondta azt, hogy benne elsősorban vallási érzéseket kelt a karácsony, míg 33 százalék tekintett rá első sorban kulturális hagyományként. Négy évvel korábban egy hasonló felmérés során azonban még az emberek 51 százaléka válaszolt úgy, hogy elsősorban vallási ünnepként éli meg a karácsonyt. Ezek a számok azt a több évtizede jelen lévő, elsősorban a konzervatív közösségekben létező félelmet erősítették, mely szerint Jézus születésének ünnepe átalakulóban van. Lassan, de biztosan veszít szakrális jellegéből, és jobb esetben a szeretet családi ünnepévé, rosszabb esetben valami kilúgozott, jelentésétől megfosztott, a politikai korrektségnek és a kereskedelmi érdekeknek alárendelt fesztivállá züllik.

• Miért tilos a betlehem, ha a menóra és a muzulmán jelképek engedélyezettek?
• Miért nem javasolta egy uniós irányelv a karácsony szó használatát?
• Mi fenyegeti valójában a karácsony szentségét?

A teljes cikket a Magyar Hang december 17-én megjelent karácsonyi dupla számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!