Radar alatt: Láthatatlanok a szakképzésben dolgozó tanárok

Határozatlan idejű sztrájk kezdődött múlt hét végén a szakképzésben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szervezésében. A közoktatással együtt a szakképző iskolákban is szerveztek sztrájknapokat csütörtökön és pénteken, és további hasonlókat is tervez a érdekképviselet, bár az érdeklődés egyelőre csekély. Egy Magyar Hangnak nyilatkozó oktató úgy véli: a közoktatásban is tervezett teljesítményértékelési rendszer, amelyet a szakképzésben már bevezettek, megfélemlíti a munkavállalókat – miközben a szakszervezet szerint a korábbi bérrendezés ellenére sokak bére alacsony a szakképzésben.

A közoktatással azonos mértékű béremelést, a nem oktatási feladatot ellátó dolgozók bérrendezését, a munkaidőkeret megszüntetését és az óraterhelés csökkentését, a közalkalmazotti jogok visszaállítást és önálló oktatási minisztériumot követel a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által alakított sztrájkbizottság a szakképzésben. A nagyobbik pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is közleményt adott ki a szakképzés helyzetéről, ebben arról írnak, hogy a 2023-as évre ígért 10+5 százalékos béremelés januártól esedékes (10 százalékos) részét a nem állami fenntartók egy részénél, például alapítványi intézményeknél még meg sem kapták az oktatók. A PSZ arra kéri a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy „gondoskodjon az ígért béremelésekről, és kezdjen érdemi párbeszédet a szakképzést sújtó problémákról”. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a nem oktatói munkakörben foglalkoztatottak – akik egyébként is súlyos bérhátrányba kerültek, mert az emeléseknél rendre megfeledkeznek róluk – béremelése még napirenden sincs.

• Mennyit keresnek a szakképzésben dolgozók?
• Az országos pedagógus- és diáktüntetések ellenére náluk miért lehet csekély az érdeklődés a munkabeszüntetésre?
• Miért gondolják a közoktatás kísérleti laboratóriumának magukat?