„Auschwitzban nem panaszkodhattam arra, hogy unatkozom”

„Auschwitzban nem panaszkodhattam arra, hogy unatkozom”

Rudolf Höss 1947-ben, kivégzésére várva (Fotó: Wikipédia)

Igen, a családomnak jó volt Auschwitzban. A feleségem és a gyerekeim bármit kívántak, megkapták. A gyerekek szabadon és természetesen élhettek. A feleségemnek csodálatos virágoskertje volt – írta magyarul újra kiadott visszaemlékezésében Rudolf Höss, Auschwitz egykori parancsnoka. A náci Németország legnagyobb koncentrációs és megsemmisítő táborát vezető SS-tiszt az idill mellett persze a gondokról sem feledkezett meg: az inkompetens személyzet, a bürokrácia és az orrfacsaró bűz egyaránt megnehezítették az életét. És a kemény, embert próbáló munka is kikezdte az idegeit, lírai elmélkedésekre azonban a feszített tempó ellenére is maradt ideje: „1942 tavaszán életük virágjában lévő emberek százai mentek a tanyák virágzó gyümölcsfái alatt, többnyire mit sem sejtve, a gázkamrákba, a halálba. A születésnek és az elmúlásnak ez a képe még ma is a szemem előtt van.” 

Auschwitz után új értelmet nyert a gonosz megismerhetőségének kérdése: vajon hol rejtőzik az a sátáni indulat, amely 6 millió ártatlan elpusztítására késztette a nácikat? Hannah Arendt német filozófus Adolf Eichmann, a zsidók deportálását levezénylő háborús bűnös jeruzsálemi peréről tudósítva jutott el a gonosz banalitásának fogalmáig. Arendt szerint démoni teremtmények helyett a parancsuralomban minden kritikai érzéküktől megfosztott kis emberek hozták létre és működtették a halálgyárat. Kisszerűségük és ostobaságuk elősegítette, hogy az önálló gondolatokkal együtt a morális értékrendjük is feleslegessé váljék. A vak engedelmesség veszélyeire hívta fel a figyelmet Dietrich Bonhoeffer evangélikus lelkész is, akit a német ellenállási mozgalomban való szerepvállalása miatt végeztek ki 1945-ben. Az utóbb mártírrá vált teológus Hitler kancellárrá választása után elmondott híres rádióbeszédében figyelmeztetett, ha a vezér „hajlandó behódolni követői kívánságainak”, akkor óhatatlanul bálvánnyá válik, az istenként tetszelgő vezetők pedig csúfot űznek Istenből és emberből.

• Hogyan hazudik emlékiratában Ruldolf Höss, azzal mégis leleplezve magát?
• Ki volt ő és mivel magyarázta tetteit?
• Miért aktuális a náci haláltábor vezetőjének mindennapjait bemutató film, az Érdekvédelmi terület?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!