Vészjósló elemzések születtek az elmúlt hónapokban a nyugati sajtóban arról, hogy ha Kínának nem tetszik majd a január 13-án sorra kerülő elnökválasztás, illetve a parlamenti választások eredménye, akár fegyveres erővel is megpróbálhat érvényt szerezni az akaratának. Kína az elmúlt évben többször is katonai beavatkozással fenyegette meg a magát csak Kínai Köztársaságnak nevező Tajvant. Máskor kiterjedt hadgyakorlattal borzolták a kedélyeket, főleg azután, hogy augusztusban Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke látogatást tett a szigeten. Ezek a nem túl finom jelzések – amelyek inkább az Egyesült Államoknak szóltak, hiszen Washington Tajpej szoros szövetségese – sok elemző számára egy amerikai–kínai háborút vetítettek előre, amire akár egy, Peking számára kellemetlen választási eredmény is ürügyet adhat.
Szerencsére a helyzet most korántsem ennyire fenyegető. Ami az elnökválasztási versenyt illeti, a megmérettetés fő esélyese Laj Cseng-tö, a Demokratikus Progresszív Párt jelöltje. Ez a párt azoknak a tajvaniaknak a favoritja, akik a sziget szuverenitását erősítenék. A progresszívok nyolcéves kormányzása idején jelentősen romlott Kína és Tajvan viszonya, így megszűnt a közvetlen kapcsolat a pekingi és a tajpeji vezetés között, és rendszeressé váltak a kínai hadgyakorlatok a sziget körül. Peking számára ezért messze jobb partner lenne a jelenleg ellenzékben lévő jobboldali Kuomintang, amely az „egy Kína elvét” vallja, csak Pekinggel ellentétben kapitalista alapon képzelné az egyesülést.
• Milyen forgatókönyvek várhatók a választáson?
• Milyen következményei lehetnek az eredménynek?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
