Kedvezményekkel lehetne öszönözni a munkaadók nyugdíjbefizetéseit
A gyermeket nevelő nők alacsony járadéka gond, de nem ez a legnagyobb.
Hiába szeretett volna Emmanuel Macron hétfő esti nagy beszédével új lapot nyitni, kritikusai továbbra is úgy látják, hogy végzetes hibákat vét. Nem véletlen, hogy a nyugdíjreformban való előrelépést az idei év elejéig odázta az államfő.
Május elsejére a szakszervezetek újabb országos demonstráció-sorozatot hirdettek.
Hiába minden ellenállás, a francia alkotmánybíróság jóváhagyta az elnök tervezetét: 62-ről 64 évre nő a nyugdíjkorhatár.
Franciaországban óriási ellenállást váltott ki Emmanuel Macron elnök nyugdíjreform javaslata. De honnan ez az indulat? És hogy kerülhet látszólag egy csónakba Orbán Viktor és a francia elnök? Ezekről beszélgettünk Szűcs Anita Franciaország szakértővel.
Felgyújtották egy rendőrőrs udvarát, Bordeux-ban pedig a városházát – több mint 400 rendőr sérült meg az összecsapásokban.
Országszerte több mint egymillióan vettek részt a tüntetéseken.
A köztársasági elnök hangot adott azon igényének is, hogy újra párbeszédet kezdjenek a szociális szférában dolgozókkal a munkakörülmények alakításáról.
A kormány megbuktatását célzó első, baloldali javaslatot 278 képviselő, a Nemzeti Tömörülés indítványát pedig 94-en szavazták meg.
Minden tökéletlensége mellett a francia közélet, demokrácia az egészséges, és a miénk beteg. El tudjuk képzelni, hogy nálunk bármilyen kormányzati intézkedés ilyen kiterjedt, elszánt tiltakozást váltson ki?
Macron nyugdíjreformja eddig sem talált kedvező fogadtatásra, a tervezet elfogadásának hírére pedig demonstrációk robbantak ki országszerte.
Tüntettek is a tervezett nyugdíjreform ellen.
A népszámlálásból hiányzó 400 ezer embernek a nyomára kell jönni – ha ugyanis aktív korosztályok tűnnek el ilyen ütemben Magyarországról, akkor bizony belátható közelben van a társadalmi katasztrófa.
Ezt Magyarország helyreállítási tervéből olvasták ki.