Reagált a Magyar Hang ferencvárosi politikai helyzetet bemutató cikkére Gegesy Ferenc polgármester-jelölt. Ebben többek közt arról írtunk, miért vált annyira feszültté a helyzet Baranyi Krisztina jelenlegi polgármester és több képviselő között, hogy végül a felek inkább külön csapatban indulnak a választáson. Baranyi civilekből, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártból, az LMP-ből és a Momentum jelöltjeiből álló csapattal indul, míg az MSZP, a DK, a Párbeszéd, a Jobbik és a Momentumból a konfliktus miatt kilépett politikusok ugyancsak külön vágnak neki a választásnak. Utóbbi képviselők voltak azok, akik felkérték Gegesy Ferencet polgármesterjelöltnek, aki ezt el is fogadta. Gegesy 1990 és 2010 között már vezette Ferencvárost, 2019 és 2023 között pedig Baranyi Krisztina főtanácsadója is volt, ám nézeteltérést okozott köztük a tömbrehabilitáció kérdése. Gegesy Ferenc ebben a témában kereste meg lapunkat azzal a kéréssel, hogy közöljük reflexióját Baranyi Krisztina lapunknak tett nyilatkozata kapcsán.
A polgármester azt mondta, 2020–21-ben a covid miatt szinte minden nagyobb beruházás előkészítése leállt vagy lelassult. A járványkezelés volt az első, de utána gőzerővel láttak neki a tervek megvalósításának. Éppen most készültek el egy ház felújításával a Gát utcában. Ezenfelül eddig 13 házból tudtak több száz, addig toalett nélküli lakásokban élő családot méltó lakhatáshoz segíteni. Idén még 6 ilyen házat fognak kiüríteni. – Ellentétben a korábbi városvezetések szerencsés helyzetével, amikor jelentős külső forrás – fővárosi, állami és uniós – jutott rehabilitációra, 2019 óta nekünk egyetlen forintnyi ilyen támogatásunk sincs, mindent önerőből kell finanszíroznunk. Baranyi Krisztina szerint a korábbi önkormányzatok sokszor nem foglalkoztak a házak állapotával, hacsak nem volt mód a teljes rehabilitációra. Emiatt több mint 30 ház vált balesetveszélyessé, amelyekre most több száz millió forintot költenek.
Gegesy Ferenc szerint viszont a „leírtak sajnos több ponton önmaguknak is ellentmondóak, a hozzáfűzött magyarázatok hibásak”. Azt írta:
• „Ha a 2020-21-es leállás után a munkák gőzerővel elindultak, akkor a ciklus egyetlen épületfelújítása hogyhogy csak 2024 májusában fejeződik be? (Egyébként tényleges lelassulás csak 2020 tavaszán-nyarán volt, amikor az önkormányzatnak a tevékenységét a járványhelyzetben való zavartalan működésre kellett koncentrálnia. Pénzügyi erőforrások pedig akkor is rendelkezésre álltak, hiszen a járvány és a kormány okozta bevételkieséseket az előző testület működését lezáró 2019. évi zárszámadásban kimutatott több mint 3 milliárd forint szabad pénz bőségesen ellensúlyozta.)
• 2020-23-ban összesen 10 épület kiürítése történt meg, idén – az azonnali beavatkozást előíró statikai szakvélemény következtében – 9 épület kiürítésének megkezdését tervezik.
• 2022-ben az önkormányzat az államtól 1,2 milliárd forintot kapott a Soroksári út 84. és Koppány utca 3. épületek kiürítésére.
Gegesy szerint a fentieket „jóindulattal akár egyszerű emlékezetkihagyásnak lehetne titulálni, de az ebből levonható következtetés teljesen félrevezető”. Miután szerinte a tényszámok önmagukban nem jelentenek sokat, ezért célszerűnek tartja egy azonos hosszúságú, nem távoli időszakkal történő összehasonlítást:
• 2016 és 2019 között az önkormányzat nem jutott külső (fővárosi, állami, EU-s) rehabilitációs célú forráshoz, 2020 és 2023 között viszont igen, 1,2 milliárdhoz.
• 2016 és 2019 között különböző jogcímeken az önkormányzat egyéb fejlesztéseit 1,6 milliárd külső forrás segítette, 2020 és 2023 között pedig 6,6 milliárd.
• 2016 és 2019 között, saját és külső források segítségével megvalósult 24 épület kiürítése és 4 teljes felújítása, 2020 és 2023 között 10 épület kiürítése és 1 teljes felújítása.
Gegesy mindezt azzal zárta, „ezek után mindenki levonhatja a saját következtetését, de én nehezen tudnám a tevékenységet »gőzerővel folyó megvalósításként« jellemezni”.
