HIRDETÉS
Kezdőlap Belföld „Sokkal több ...

„Sokkal több segélyt kapnak a gazdagok”

HIRDETÉS

Egyáltalán nem igaz, hogy megszűnt volna a gyermekéhezés, mint ahogyan azt a kormány mondja – erről beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Bass László. Az egyetemi oktató, egyben szegénységkutató kitért arra is, hogy becslések szerint ma Magyarországon 50 ezer gyermek éhezik.

HIRDETÉS

– A kormánytól folyamatosan azt lehet hallani, hogy csökken a szegénység, míg az ellenzék épp az ellenkezőjét mondja, nő a leszakadottak száma. Hol van az igazság?
– Az első, amiben tisztán kell látnunk, hogy egyáltalán kit nevezünk szegénynek. Ugyebár mindenkinek teljesen világos, hogy akinek kevés a pénze, az szegény. Ám ez egyből felvet két kérdést: mennyi is az a kevés, illetve valóban csak a pénzről van-e szó. A klasszikus, XIX. századi elméletek abból indultak ki, hogy akkor számít valaki szegénynek, ha nem tudja fenntartani magát. Ha én mindennap eszem egy kiflit, akkor vajon fenn tudom tartani magam?

Aki kiszolgáltatott, a hatalomra szavaz | Magyar Hang

Ahhoz, hogy ez a hozzáállás megváltozzon, egyszerűen szociális biztonságra lenne szükség – véli Bass László szociológus.

Végeredményben van mit ennem, nem halok éhen, de az biztos, hogy nem táplálkozom egészségesen. Mi történik, ha emiatt megbetegszem, vajon el tudok-e jutni orvoshoz? Mi van akkor, ha, mondjuk, még ez is belefér, de meleg ruhát már nem tudok venni, vagy télen csak egyetlen szobát tudok befűteni? Vajon hozzátartozik-e az önmagam fenntartásához, hogy tudjak venni egy buszjegyet, amivel eljuthatok a munkahelyemre? Rögtön szemet szúr, hogy egy egész szükségletcsomag rajzolódik ki.

– A korábban használt létminimum-számítás nem jó megoldás?
– Ez a mérés a táplálkozástudósok kalkulációján alapul: kiszámították, hogy az egészséges étkezéshez egy felnőtt embernek nagyjából havonta 25 ezer forint kell. Ha egy klasszikus, két felnőttből és két gyerekből álló családot nézünk, akkor nagyjából már 90–100 ezer forintnál járunk. De ez még csak a táplálkozás! A modell kidolgozói az eredményt egyszerűen megszorozták hárommal, hogy az összes többi szükségletet is fedezni tudja a család, tehát 250–300 ezer forintnak kellene befolynia a háztartás kasszájába. Érdemes végiggondolni, hogy az ismerősi körben hányan érik el a küszöböt… E számítás szerint ma Magyarországon 3-4 millió ember él a létminimum alatt. Ám valóban, ezt, ebben a formában ma már nem méri a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

HIRDETÉS

Iványi Gábor: Ránk fog dőlni ez az ország | Magyar Hang

Iványi Gábor a hajléktalanok felé támasztott elvárásokról, a halott városról és Orbán Viktorról. A teljes interjú.

– Akkor miből lehet kiindulni?
– A jövedelmi szegénységet szokták használni. Ez azt jelenti, hogy veszik a legmagasabb és legalacsonyabb jövedelmi szintet, megkeresik a közepét, és aki annak a 60 százaléka alatti összegből él, az szegény. Egy kétfelnőttes, kétgyerekes családra visszaszorozva legutóbb ez az összeg 160 ezer forint volt, nagyjából 1,5 millió embert érint. Az uniós statisztikákban egyébként Magyarország ezzel az adattal hagyományosan a középmezőnyben áll.

– A mélyszegénység mennyi embert érint?
– Erre leginkább becslések vannak, de körülbelül 200–400 ezer embert.

– Mit mutatnak a számok, a szegénység visszaszorítása érdekében jó irányba haladunk?
– A legbiztosabb kiindulási pont a jövedelmi szegénység. 2010 előtt – itt nem a kormányváltásra, hanem a gazdasági válságra gondolok – 15 százalék körül volt a szegénységi ráta. Utána hirtelen emelkedni kezdett, egészen 18–19 százalékig kúszott fel, majd 2013-tól megindult lefelé, és nagyjából most értünk vissza ugyanarra a szintre, ahol a válság előtt voltunk. Egy kormánypárti politikus elmondhatja úgy, hogy évek óta jelentősen csökken a szegénység, ugyanakkor egy ellenzéki érvelhet azzal, hogy ugyanott tart az ország, mint ahol ők átadták a kormányrudat.

Elönt minket a méreg | Magyar Hang

Nem hogy felszámolta volna, az Orbán Viktor vezette társaság még mélyített is a szocialista-liberális elődöktől megörökölt szociális válságon.

– Speciális kategória a gyermekszegénység, hány gyermek tekinthető ma Magyarországon szegénynek?
– Ha a 18 év alattiakra vonatkoztatjuk, akkor közöttük a szegények aránya jóval magasabb; egyes években csaknem a duplája annak, mint a teljes népességben tapasztalható szegénységé. Az elosztási rendszer ugyanis olyan, hogy aki gyereket vállal, az elszegényedik. Persze egy jó státusú család négy gyermeket is nevelhet, és jólétben fog élni, de általánosságban elmondható, hogy anyagilag megterhelő egy gyermek felnevelése. Kifejezetten érdekes, hogy az elmúlt három évben a gyermekszegénységi ráta meredeken elkezdett zuhanni, és mostanra már nagyjából ugyanazon a szinten van, vagyis 15 százalékon, mint az ország egészére vonatkozó arány. Lehetne ez nagyon jó hír, köszönet illethetné a családbarát kormányt érte. Csak azt mondaná meg nekem valaki, hogy mi indokolja ezt a meredek zuhanást!

– Miért, mi indokolja?
– Éppen ez az, hogy nem látom az okokat. Lehetne azt mondani, hogy a közfoglalkoztatás nagyobb arányban érinti azt a réteget, ahol sok gyerek van, ám az azért járó 54 ezer forintos fizetés, illetve a 2009 óta változatlan összegű családi pótlék nem hozhatta ki őket a szegénységből. A családi adókedvezmény sem segíthetett a szegény családokon, ahogyan a csok sem. Semmilyen magyarázat nincs, semmilyen okot nem tudok, ami ennyire drasztikusan csökkentené a gyermekszegénységet.

– Itthon csak a KSH végez méréseket a témában?
– Igen, gyakorlatilag a statisztikai hivatal az egyetlen intézmény. Mi pedig nem tudunk mást tenni, mint hogy elfogadjuk az általuk közölt számot.

Segített a rászorulókon, hát feljelentették a csépai atyát | Magyar Hang

Ingyen temet, nem szed perselypénzt, mégis vannak rosszakarói Antal Andrásnak. Riport.

– Az államtól független szervezetek nem tudnának hasonló méréseket csinálni? Ad erre az állam pénzt?
– Egy országos kutatás rengeteg pénzbe kerül, erre az állami finanszírozás hiányában nem sokan képesek, időnként a TÁRKI készít országos adatfelvételeket. Mi csak egyes régiókban, egy-egy járásban tudunk kutatást végezni, és főként a leghátrányosabb helyzetű területekre koncentrálunk. Ha elmegyünk például Észak-Magyarországra, ott az egyszerű tapasztalat is azt mutatja, hogy borzasztóak a körülmények. Mintha Afrikában lennénk. Évek óta készítünk méréseket ezeken a helyeken, és egyértelműen látni, hogy a helyzet semmit sem változott, sőt inkább romlott.

– A romakérdésre céloz? Tudható, hogy az északi régióban jóval magasabb a romák aránya, mint máshol.
– A romák számát 600–800 ezerre becsülik, a nagy többségük pedig szegény, ami még mindig csak 400–500 ezer embert jelent, miközben háromszor annyian számítanak szegénynek. Ha az ember elmegy egy észak-magyarországi faluban a cigánysorra, tapasztalhatja, hogy ott bizony nem csak cigányok laknak. Onnantól lesz valaki a közvélekedésben cigány, hogy rongyos a ruhája, nincs munkája, és sok gyereke van. Pedig ezt nem lehet így kezelni.

– Milyen megoldási javaslataik vannak?
– Az első a segélyezés, amivel kapcsolatban nagy a társadalmi ellenállás. Ez részben érthető is, hiszen milyen dolog az, hogy én dolgozom a fizetésért, más pedig „csak úgy” kap pénzt. De: a megfelelő segélyezésnek lenne nagyon fontos szerepe, hogy egy család ne kerüljön végletesen bajba, ne éhezzenek a gyerekek, ne kelljen uzsoráshoz menni. Sajnos éppen ezek a juttatások szorulnak vissza: a családi pótlék és a gyes jár alanyi jogon, amelyeket azonban évekkel ezelőtt befagyasztottak. Az úgynevezett transzferjövedelmek – mint például az adókedvezmény, a nyugdíj vagy éppen a fiatal házasoknak járó juttatás – jóval nagyobb mértékben jutnak a leggazdagabb, mint a legszegényebb egymillióhoz. Nagyon szélsőségesen fogalmazva: sokkal több közpénzt, vagyis segélyt kapnak a gazdagok. A szociális szakmában ezt nevezik perverz újraelosztásnak.

Kíméletlen számokkal szembesítik a jövősokkos Magyarországot | Magyar Hang

Nehéz olvasni a Társadalmi Riport 2018 című kötetet. A tanulmányok alapján egyre nagyobb réteg juthat a közeljövőben a lecsúszás közelébe.

– Mekkora összeget kellene segélyezésre költeni?
– Jelenleg néhány tízmilliárd forint megy kifejezetten a segélyre. Ha megdupláznánk, azt sem érezné meg a költségvetés. Simán meg lehetne csinálni. De most az az ideológia, hogy felesleges a legszegényebbek zsebébe önteni a pénzt, hiszen azonnal felélik, és holnap megint éhesek lesznek. Ehelyett a felső jövedelmi tizedben élőknek érdemes pénzt adni, ugyanis ha ők még gazdagabbak lesznek, munkahelyeket teremtenek, felpörgetik a gazdaságot. Láthatóan ez egy elhatározott szándék, hogy alul büntetni kell. Lehet így gondolni, de szerintem a világon ez soha, sehol nem jött be.

– A segélyezés mellett mit kellene még tenni?
– Egyértelműen a munkalehetőség és a megélhetést biztosító munkajövedelem a kulcs.

Az ország régióit végignézve egyáltalán nincs mindenhol munkaerőhiány. Sőt, Észak-Magyarországon nemhogy hiány lenne a munkaerőből: ott nincs munkalehetőség. A nagyon felduzzasztott közmunkaprogramot jól is lehetne csinálni, mert ami most zajlik, az borzasztó.

A segélyezés és a munkalehetőségek mellett a következő lépés a szolgáltatások színvonalának és elérhetőségének fejlesztése lenne, ami pedig hosszú távú és nagyon drága. Olyan egészségügyre lenne szükség, hogy a szegény emberek ne haljanak meg hatvanévesen, és olyan oktatási rendszerre, hogy a gyerekek ne hat általánossal fejezzék be a tanulmányaikat. Így talán lenne esélyük normális munkát kapni.

Tiborc a gyárban – álruhás tudósítónk elmeséli, milyen az élet az üzemekben | Magyar Hang

A melósok többsége vidéki, sokan órákat utaznak, hogy munkakezdésre beérjenek.

– Egy szegény gyereknek a vidék Magyarországán ma van kitörési lehetősége?
– Az első válasz erre a közbeszédben az, hogy nincs, pedig nagyon sok az egyéni, pozitív történet. Léteznek erre programok, talán a legismertebb közülük a Tanoda, ahol az iskolában rosszul teljesítő gyerekek délután tanulhatnak. Sok kísérlet van, támogatás kellene hozzá.

– Van támogatás?
– Azok a programok, amelyeket felkarol egy ismert civil szereplő, képesek működni az összeszedett pénzből. 2005 óta létezik a Gyerekesély program, amelyről sokan azt gondolják, kormányzati, pedig a kormány egy vasat sem tesz bele. Uniós forrásból, vagyis hároméves ciklusokkal működik, de ha a következő ütem a bürokrácia miatt csúszik, akkor gond van. Magukra maradnak az addig felkarolt családok, amelyeknek már megmutatták a lehetőségeket, és akik úgy érezhetik, cserben lettek hagyva.

– Fontos kérdés a gyermekéhezés is, amelyről a kormány azt kommunikálja, hogy megszűnt, hiszen az óvodákban és az iskolákban is nagyon sokan ingyen kapnak meleg ételt.
– Az ingyenes étkeztetés valóban nagyon fontos intézkedés, de az egyáltalán nem igaz, hogy megszűnt volna a gyermekéhezés. Először is, hároméves kor alatt semmi nincs, ahogy a tankötelezettség végével, tizenhat éves kor után sincs semmi. A hétvégéken semmi sincs. Nyáron, illetve a szünetekben is csak bizonyos településeken van ez megoldva.  

– Hány gyermek éhezik ma Magyarországon?
– Becslésekre lehet csak támaszkodni, nagyjából 50 ezer gyereket érint ez a rendkívül súlyos probléma. A gyermekéhezést egyébként még nehezebb definiálni, mint a szegénységet. Hiszen ha az iskolában kap enni, de este, otthon már nincs vacsora, és éhesen fekszik le, akkor mit mondunk? Ha hétköznap jut neki meleg étel, hétvégenként viszont nem, akkor azt vajon éhezésnek hívjuk? Lehetne úgy is mérni, hogy egyszerűen megkérdezzük a szülőket, jut-e étel a gyereknek, de sajnos rosszak a tapasztalataink: volt, hogy ott ültünk a lakásban, láttuk, hogy üres a hűtő, mégis azt mondták, hogy minden rendben. Óriási tabu ez, egy szülő nagyon nehezen vallja be, ha nem tud enni adni a gyerekének.

„Mindenki benne volt a ház széthordásában! Vitte a fát az egész sor” | Magyar Hang

Csak három kisvaszari ül a vádlottak padján, pedig egy egész utca hordta szét a házat.

– Készítettek egy játékot, a Szociopolyt. Mesélne róla?
– Ez egy társasjáték – néhány éve létezik színházi változata is –, harminc mezőből, azaz egy hónap harminc napjából áll. A résztvevők átélhetik, hogyan telnek egy nagyon szegény család napjai. Megkapják a gyest, a családi pótlékot; a játékban az első napon az is eldől, hogy beveszik-e őket a közmunkába. Ahogy halad előre az idő, folyamatosan döntéseket kell hozni, hiszen ételt kell venni, be kell fizetni a villanyszámlát, de előfordul, hogy a családfő megbetegszik, és gyógyszerre van szüksége. Az a célunk, hogy az emberek lássák, hogyan lehet kijönni ilyen kevés pénzből. Van, hogy a játékos pénze még a hónap vége előtt elfogy, tehát ott a nagy kérdés, uzsoráshoz fordul-e, vagy utolsó forintjain megpróbálkozik-e a szerencsejátékkal.

– A szembesítés a céljuk?
– Inkább az érzékenyítés. A játékot középosztálybeli, illetve az elithez tartozó embereknek szántuk. Gondolhatnak ők bármilyen rosszat a szegényekről, itt a lehetőségük, hogy jobban csinálják. Nagyon szeretnénk, ha egyszer a parlamentből is meghívna minket valaki.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 32. számában jelent meg, 2018. december 21-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még az ünnepi számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Katona Mariann
Katona Mariann
A Magyar Hang belpolitikai újságírója

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,892lájkolóTetszik
2,413követőKövetés
16,792feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Orbán hamis mítoszt épít – Magyar Hang-ajánló

Németh Miklós- és Gémesi György-interjú; megszólal a „kutyagyilkos bisztró” pultosa; gyerekkönyvmelléklet; vajteszt. Itt a friss Magyar Hang!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Kilencezer forintos rezsiutalványt kapnak a nyugdíjasok

Folyamatosan frissülő cikkünkben követhetik a Kormányinfón elhangzottakat.

BAM