A napirend előtti felszólalások után a kormányt kérdezték a képviselők a parlament hétfői ülésén. A válaszok szerint a kormány folytatná a pedagógus béremelést, de konkrétumok erről a témáról nem derültek ki. A fiktív lakcímbejelentéseket – akár több százan is be lehettek jelentve egy-egy ingatlanba – továbbra sem tartja a kormány olyan problémának, ami jelentősen befolyásolná a választások kimenetelét, az ellenzék szerint viszont ez több ezer szavazatot jelenthetett a kormánypártoknak. Megfontolnák azt a Jobbikos javaslatot, hogy 15 forint helyett kilométerenként 30 forint benzin-költségtérítést biztosíthassanak a munkavállalóknak a munkáltatók a benzinár-emelkedésre tekintettel. Az M4-es autópálya szolnoki elkerülője 2022 februárjára készülhet el, míg az M9-es gyorsforgalmi út nyomvonalának kérdésére továbbra sincs végleges válasz.
Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arról kérdezett: ha a veszélyhelyzet meghosszabbítása miatt a közösségi rendezvényekre nincs lehetőség, és így a szalagavatókat sem lehet megtartani, akkor miért lehetett megtartani a Vadászati kiállítást. Kérte, hogy mentesítsék a szalagavatókat is a korlátozó intézkedések alól, mert nagy a felháborodás és a csalódottság a diákok és a szülők körében.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára az oltás fontosságát hangsúlyozta, 18 év alatt is. A fiatalok körében jelenleg 50 százalék körüli az oltottság. Megfontoltan kell hozni a döntéseket, mondta az államtitkár, de nem reagált a vadászati kiállítással kapcsolatos felvetésre.
Szabó Sándor (MSZP) arról érdeklődött, mikor kaphatnak adókedvezményt a súlyos epilepsziások. Ez elmondása szerint ez közel 150 ezer családot érint. A képviselő országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be, és az is érdekelte, mikor terjedhet ki más súlyos betegségekre is az adókedvezmény.
Rétvári Bence egyetértett, hogy a súlyos betegség a hétköznapokban nehézséget jelent. A jelenleg hatályos rendelet szerint súlyos fogyatékosságnak minősül az epilepszia is, ha a központi idegrendszer károsodása legalább 50 százalékos mértékű mozgásfunkció-kiesést okoz. Ők tehát jogosultak az adókedvezményre. Három kormányzati ciklusa volt a szocialistáknak ennek bevezetésére, fűzte hozzá még Rétvári.
Bősz Anett (DK) az Érdnek és környékének három éve ígért úthálózat-fejlesztésről kérdezett. Ennek a jövő évi költségvetésben sincs fedezete, mondta a képviselő, aki pedig benyújtott költségvetési módosítót, hogy a program elkezdődhessen. – A csengeri örökösnő pénzéből kitelt volna ez a hatvanmilliárd forint – jegyezte meg. – A Dobrev-kormányra marad az úthálózat fejlesztés? – kérdezte. Schanda Tamás államtitkár emlékeztetett: a kormány kimentette az önkormányzatokat az adósságcsapdából, ahová szerinte a baloldal juttatta őket, miközben elmondása szerint idén 17 százalékkal jut több az önkormányzatoknak a költségvetésben. – Így lenne Érd esetében is, ha ön és a férje saját kicsinyes érdekeiket félre tudnák tenni – mondta az államtitkár, aki szerint Csőzik László polgármestert kell felelőssé tenni az úthálózat-fejlesztés elmaradásáért, nem készült el ugyanis a fejlesztési koncepció. – Az ön férje szabotál – mondta Schanda.
Ungár Péter (LMP) arra hívta fel a figyelmet: a gondoskodási munkát végző emberek nincsenek megbecsülve, több mint százezren gondozzák idős hozzátartozójukat, többnyire 50–60 év közötti nők. Sokan Ausztriában, Németországban végzik ezt a munkát. Az otthongondozási díjat mikor fogják a minimálbér szintjére emelni, és tárgyalnak-e a német és osztrák kormánnyal arról, hogy a helyi minimálbért kapják a gondoskodási munkát végzők? Mikor ismerik be, hogy nem működik az a jobboldali fundamentalista elgondolás, hogy az idősek gondozása a család dolga? – kérdezte Ungár Péter.
Rétvári Bence arról beszélt: a baloldali kormányok csökkentették a gondozási munka anyagi megbecsülését, és ellenzékben nem szavazták meg a gyermekek otthongondozási díjának megemelését és az otthonápolási díj emelését. Nőtt az idősotthonok kapacitása, ami a Fidesz–KDNP-kormánynak köszönhető.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt kérdezte, hogyan készül fellépni a kormány a választási csalások ellen. – Magyarországon nem tiszták a választások a fiktív lakcímbejelentések miatt – mondta a képviselő. Felidézte: több száz embert jelentettek be, elsősorban az ukrán határ menti településeken. – Ezek az emberek jogosulatlanul szavaztak, de nem vonták őket felelősségre, csak okirathamisítás miatt, a jogosulatlan szavazás miatt nem – mondta a képviselő. – 2018 óta mit tettek azért, hogy a 2022-es választáson ez ne forduljon elő? – kérdezte. Kocsis-Cake Oliviónak Völner Pál államtitkár válaszolt, aki felsorolta a választást szabályozó jogszabályokat. Emlékeztetett: voltak szankciók, de szerinte nem merült fel jelentősebb visszaélés. Hozzátette: nyitottak az új javaslatokra a témában.
Font Sándor (Fidesz) azt kérdezte, folytatódik-e az óvoda- és bölcsődeépítési program. A kérdésre Tállai András államtitkár válaszolt. Idén több mint 220 milliárd forint áll erre rendelkezésre a Terület- és településfejlesztési operatív programban (Top), 1643 új bölcsődei hely létesül, 7112 férőhelyet fejlesztenek. Biztatta az önkormányzatokat, hogy pályázzanak a Top Plusz programban, amire a pályáztatás szeptember közepén indult.
Farkas Gergely (független) arról beszélt: nem tudott elindulni a fiatalok külföldi nyelvtanulását célzó program a járvány miatt, aminek 90 milliárdos kerete volt. A képviselőnek adott korábbi válaszból kiderült, hogy nem nyelvoktatásra költötték ezt a keretet, miért? – kérdezte Farkas Gergely. Megjegyezte: közben bevezették a nyelvtanulásra is fordítható Diákhitel Pluszt, vagyis arra motiválnak, hogy hitelből finanszírozzák a diákok a nyelvtanulást. Rétvári Bence államtitkár azt mondta: felelőtlenség lett volna elindítani a programot, minden ország felfüggesztette az ilyen programokat, és az összegeket a járvány elleni védekezésre kellett fordítani. Ettől függetlenül elmondása szerint megvalósultak programok, új idegennyelvtanulási modul jött létre, a Tempus Közalapítvány pályázati felületet fejlesztett, kapcsolatokat épített, hogy később a külföldi nyelvtanulási programot megvalósítsa, 112 ezren kapták vissza a nyelvvizsgadíjukat, a külföldi nyelvtanárképzést online formában valósították meg.
Ander Balázs (Jobbik) Dél-Somogy hátrányos helyzetű térségeiről kérdezett. Csurgó 11,5 százalékos népességcsökkenést szenvedett el az elmúlt években, a munkanélküliség nagy, a szegénység elképesztő, az elvándorlás iszonyatos, az ipari park üresen kong, sokan kénytelenek az otthonuktól távol kell munkát vállalni, mondta a képviselő, aki szerint a munkahelyteremtő befektetések és az infrastruktúra fejlettsége között egyértelmű az összefüggés. – A 68-as úttal kapcsolatban mit tudnak mondani, mikor és mekkora forrásból kezdődik el az út teljes felújítása? – kérdezte. Schanda Tamás államtitkár válaszolt: – Érdeke a somogyi embereknek, hogy azok jöjjenek vissza, akik hazudtak nekik, munkahelyeket szüntettek meg és elvettek egyhavi nyugdíjat? – kérdezte. Elmondta: Somogy megye gazdasági teljesítménye az átlagosnál jobban javult, a foglalkoztatási ráta 65 százalék fölé javult 50-ről, harmadára csökkent a munkanélküliek száma és kétszeresére nőtt a GDP. Az államtitkár elmondta: a 68-as út felújításának az előkészítése kezdődött meg, a tervezésre írtak ki közbeszerzést.
Varga Zoltán (DK) arról kérdezett, hogy a kormányfő lánya, Orbán Ráhel és veje, Tiborcz István elhagyta Magyarországot, Spanyolországa költöztek. A képviselő azt kérdezte, hogy mi volt a távozás oka. – Nem véletlenül az, hogy kimenekítsék az összelopott milliárdokat? – kérdezte a képviselő. – Komolytalan kérdés egy zavaros képviselőtől – kommentálta Schanda Tamás államtitkár. Kifejtette: a fiatalok számíthatnak a kormányra.
Ungár Péter a gyógypedagógusok helyzetéről érdeklődött. A bérezést megalázóan alacsonynak nevezte, ezért egyre nagyobb a munkaerőhiány gyógypedagógiai szakasszintensek esetén is, a továbbképzés pedig nem ingyenes, ami a korábbi kormányok alatt nem így volt. – Semmilyen pozitív változás nem lesz, amíg egy gyógypedagógiai szakasszisztens 186 ezer forint nettót keres egy megyei jogú városban, és egy gyógypedagógus sem keres 250 ezer forintnál többet – mondta. Rétvári Bence ismét arról beszélt: elvettek a szociális dolgozóktól a baloldali kormányok egyhavi fizetést, míg a Fidesz ezt 14 százalékkal emeltek. Újra megemlítette a tandíj bevezetését is a baloldali kormányok kapcsán. – Ma 9 egyetemen folyik gyógypedagógus képzés, korábban egy, az alapképzésre 930 helyett 1700 hallhatót vesznek fel, a Klebelsberg Ösztöndíjnak ez kiemelt területe. A Fidesz-kormányzás kezdetekor 5700 gyógypedagógus volt Magyarországon, ma 9800 gyógypedagógus van – sorolta.
Az M4-es szolnoki elkerülő átadására mikor számíthatunk? A 4-es főút felújítására is szükség lesz, ez mikor várható? – érdeklődött Kállai Mária (Fidesz). Aláhúzta: a gazdasági fejlesztés mellett fontos lenne az, hogy az átmenő forgalom elkerülje Szolnokot. Schanda Tamás válaszolt: 2022 február végére készülhet el az időjárástól függően, a felújításokat pedig majd folytatják.
Steinmetz Ádám (Jobbik) azt vetette fel: nem vehetik igénybe a falusi csokot néhány Somogy megyei kistelepülésen, mert azokat Balatonboglárhoz és Marcalihoz csatolták korábban, pedig falusi jellegűek továbbra is. Soltész Miklós államtitkár válaszolt: az ellenzék nem szavazta meg a családtámogatásokat, nem támogatták a csokot sem.
Varju László (DK) az önkormányzati támogatások megnyirbálására tért ki, amellyel szerinte visszavette a kormány, amit az önkormányzatok adósságának rendezésével adott. Kompenzációt a kormánypárti települések kaptak, az ellenzékiek nem, mondta a képviselő. Az ellenzéki vezetésű települések lakossága nem magyar állampolgárokból áll? – kérdezte.
Pogácsás Tibor államtitkár válaszolt: a 25 ezer lakos alatti településeknél megtérítették az elvont iparűzési adót. Akinek a nagyobb városok között működési támogatásra volt szüksége, azoknak biztosítottak 22,7 milliárdot, ebből több jutott ellenzéki vezetésű városoknak, mint kormánypárti vezetésűeknek.
Keresztes László Lóránt (LMP) és Ungár Péter (LMP) a Paks II.-beruházásról kérdezett: valóban földrengésveszélyes területre építik az atomerőművet? – kérdezték. A világ legbiztonságosabb reaktora épül Pakson, mondta Kovács Pál államtitkár. Földrengések nem lehetnek érdemi hatással az atomerőmű biztonságára.
Ander Balázs (Jobbik) az oktatás helyzetéről kérdezett. A tanári pálya nem vonzó, sem erkölcsileg, sem anyagilag nem becsülik meg a tanárokat, iszonyatos a tanárhiány, fokozódnak az ebből eredő problémák, mikor rendezik a pedagógusbéreket? – kérdezte. Rétvári Bence államtitkár nem válaszolt, Fekete-Győr András Momentum-elnök kijelentését idézte, amely szerint túl sok az iskola Magyarországon, és felső tagozatokat a járási központokban kellene létrehozni, vagyis iskolákat akarnak bezárni. Az államtitkár arról beszélt: velük szövetkezik a Jobbik is. Folytatni fogják a béremelést, mondta Rétvári, de erről mást nem közölt.
A miniszterelnök nem jelent meg, hogyan válaszoljon a hozzá intézett kérdésére, Szilágyi György (Jobbik) nem fogadta el válaszadóként Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, ezért Rig Lajos (Jobbik) az egészségügy problémáiról kérdezett. Keszthelyen a traumatológiai ellátás szünetel, a betegeket az ajkai kórházba szállítják. Mit fog kezdeni az Emberi Erőforrások Minisztériuma a helyzettel? – kérdezte. Rétvári Bence államtitkár szerint nőtt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozók száma, miközben Rig Lajos a szakdolgozói kamara nyilvántartását idézte, eszerint 5000 főnek szűnt meg a jogviszonya. Rétvári szerint viszont ez a szám torzít, úgy is megszűnhet a jogviszony, hogy egyik intézményből a másikba mentek át az egészségügyi dolgozók.
Harangozó Tamás (MSZP) is a miniszterelnököt kérdezte volna, de elfogadta válaszadónak a Miniszterelnökséget vezető minisztert. A képviselő az M9-es nyomvonaláról kérdezett, ami szerinte a térségben élőket leginkább érdekli: Kaposvárról Dombóvár, Bonyhád és Szekszárd felé fog-e haladni? Gulyás Gergely még nem tudott felvilágosítást adni a végleges nyomvonalról, Harangozó nem érti, hogy mire vár a kormány.
Arató Gergely (DK) a pedagógusbérekről kérdezett, Ungár Péter (LMP) pedig arról, miért nem kapták meg a szociális szektorban dolgozók az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan az 500 ezer forintos bérkiegészítést. Akik 10–15 éve vannak a pályán, 170–180 ezer forintot keresnek. Rétvári Bence államtitkár válaszolt: kitartottak a szociális dolgozók a járvány alatt, elismerés illeti őket. Tovább kell emelni a szociális ágazatban, de volt egy bérpótlék, rákövetkező évben egy bérkiegészítés, volt összevont pótlékemelés, és a válság idején is 14 százalékos emelést kaptak a szociális dolgozók, miközben a szocialista kormányok elvettek egyhavi bért a szociális dolgozóktól. Ungár Péter szerint ez nem válasz arra, hogy miért nem fizették ki a szociális dolgozók járvány alatt végzett plusz munkáját.
Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) a Pegasus kémszoftverről kérdezte az igazságügyi minisztert. Miért nem támogatják a tényfeltáró bizottság létrehozását, és miért titkosították a nemzetbiztonsági bizottság előtt elhangzottakat harminc évre? – kérdezte. Völner Pál államtitkár válaszolt, minden törvényesen zajlott ebben a témában, mondta, és a nemzetbiztonsági bizottság ülésén a képviselők választ kaphattak a kérdéseikre.
Nagy Csaba (Fidesz) azt kérdezte, hogy az M3-as autópályán történt baleset ügyében folyik-e eljárás. Nyomozás folyik, mondta Pogácsás Tibor államtitkár, de ennél több információt nem tudott adni. Nagy Csaba az előválasztás tisztaságával kapcsolatos vádakat fejtegette a baleset kapcsán, ugyanis a balesetben az ózdi előválasztás koordinátora szenvedett sérüléseket, az autóban rengeteg fel nem használt előválasztási szavazólap volt. – Egyik jobbikos képviselő kutya, a másik eb – mondta ezután Nagy Csaba, amiért figyelmeztetést kapott.
Dudás Róbert (Jobbik) azt javasolta a kormánynak, hogy emelje fel a munkáltató által a munkavállalóknak adható benzin-költségtérítést kilométerenkénti 15 forintról 30 forintra, mert jelentősen emelkedett a benzin ára, és ez a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is segítséget jelentene. Megfontolják a javaslatot, válaszolta Gulyás Gergely Mniszterelnökséget vezető miniszter.
Dunai Mónikát (Fidesz) az érdekelte, hogy milyen politikai tanácsadói munkát végzett a Gyurcsány-kormánynál Karácsony Gergely, erre Soltész Miklós államtitkár válaszolt, szavai szerint „egy évtizedet végiglébecolt” a főpolgármester-miniszterelnök-jelölt. Ezt azzal indokolta, hogy Karácsony – elmondása szerint – 350 ezer forintot keresett havonta 2002 és 2008 között tanácsadóként, de írásbeli teljesítésnek nem találták nyomát a minisztérium iratai között.
