Meghalt Sólyom László volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár vasárnap – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel. A volt államfő 81 éves volt.
Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben.
Sólyom László 1942-ben született Pécsen. Itt végezte jogi tanulmányait, diplomát 1964-ben szerzett. Bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni, közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken volt tanársegéd, és német polgári jogból is doktorált. 1969 és 1983 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970-75 között az Országgyűlési Könyvtárban volt tudományos kutató. 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, és 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is.
Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeleyi Kaliforniai Egyetemen, a Kölni, a Frankfurti Egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben. 1999-2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt, ahol 1999-ben díszdoktorrá választották. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog. A 80-as évek elejétől részt vett környezetvédelmi mozgalmakban, a Duna Kör résztvevője is volt, így jelen volt a bős-nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokon is. Egyike volt a Magyar Demokrata Fórum alapító tagjainak, 1989-ben az elnökség tagjává választották, tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában.
1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, nyolc évig a testület első elnöke volt. Az ő vezetésével működő testület több fontos kérdésben is jelentős határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról, vagy a kárpótlási törvényről szóló döntés.
2005. augusztus 5. és 2010. augusztus 5. között a Magyar Köztársaság harmadik elnöke lett, jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum támogatta. 1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett, 1981-ben elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1999-ben Humboldt-díjjal, 2003-ban Nagy Imre-érdemrenddel tüntették ki. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban láttak napvilágot, könyvei közül több külföldön is megjelent. 2020-ban Documenta főcímmel három vaskos kötetben jelent meg a volt köztársasági elnök munkássága, erről ITT írtunk.
A volt államfő többször bírálta az új Alaptörvényt, és a HVG-ben közzétett, Az alkotmányosság esélyei című írásában abban alapvető rendszerhibákat is feltárt. Arra emlékeztetett, hogy az alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága, az alkotmányosság gyakorlásához értelmi és érzelmi kultúra kell.
– Sólyom Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak a demokratikus átalakulás jogállami kereteinek meghatározásában, valamint az ebből fakadó alkotmányossági elvek kialakításában. Az Alkotmánybíróság első elnökeként mélyen elkötelezett védelmezője volt Magyarország alkotmányos intézményeinek. Köztársasági elnökként pedig valódi, pártokon felül álló intézményként tekintett hivatalára, ahol nem személye volt az elsődleges, hanem az a legfőbb közjogi tisztség, amit képviselt – írja az LMP közleményében, amely a pártok közül elsőként reagált a halálhírre.
Közéleti szerepvállalása mellett jogtudósi pályafutása nemzetközi viszonylatban is elismertté tette őt, ráadásul olyan, manapság kiemelten fontos témák magyar jogba való bevezetése is a nevéhez fűződik, mint az adatvédelem és általában az információszabadság témaköre – méltatta párt a volt államfőt. Mint hozzátették, az LMP politikai közössége külön hálás volt Sólyom Lászlónak azokért az erőfeszítésekért, amiket a környezeti értékeink védelme érdekében tett egész pályafutása alatt.
Orbán Viktor miniszterelnök így búcsúzott tőle: „Elment Magyarország köztársasági elnöke, a nagyszerű jogászprofesszor. Isten nyugosztalja Sólyom Lászlót!” Gyurcsány Ferenc is a Facebook-oldalán emlékezett meg a volt államfőről, aki szerinte „épített, de volt, hogy hagyta, hadd málljon.”
