Két nap alatt huszonegyezer aláírást gyűjtött össze az aHang Novák Katalin köztársasági elnök távozása érdekében. Az államfő 2023 áprilisában adott elnöki kegyelmet K. Endrének, a bicskei gyermekotthon egykori igazgató-helyettesének, akit azért ítélt el a bíróság, mert bűnsegédként részt vett az intézményvezető által kiskorúak ellen elkövetett szexuális bűncselekmények eltussolásában. Szalóki Viktor, az aHang szóvivője úgy véli: ha a helyzetnek nem lesz „gyors és valódi” megoldása, akkor az ügy nagyra növekedhet, és hosszú időre meghatározhatja a közbeszédet. Szerinte a kormány és a parlament sem teheti meg, hogy ne reagáljon. Az aHang is beszáll a pénteki budapesti, civilek által meghirdetett tüntetés szervezésébe. A Momentum is hirdetett tüntetést a Sándor-palotához.
– Ez a téma átlépte az emberek ingerküszöbét – fogalmazott a Magyar Hangnak az aHang szóvivője – Az elmúlt fél évben egyik petíció aláíróinak száma sem növekedett ilyen gyorsan. Mindenkinek elfogadhatatlan és érthetetlen, ami történt – tette hozzá Szalóki Viktor. Az aHang petícióját, amelyben Novák Katalin távozását követelik, két nap alatt huszonegyezren írták alá.
A petícióban azt írják: „egy pedofilt fedező bűntársnak nem adhat a köztársasági elnök kegyelmet”. Szalóki szerint a köztársasági elnök bármilyen elítéltnek kegyelmet adhat, de „a pedofíliát nem lehet relativizálni” és „egy normális társadalomban” legalább meg kellene indokolni, hogy miért él az elnök a kegyelem lehetőségével – A sajtóban arról is lehetett olvasni, hogy a háttérben politikai összefonódások lehetnek. Ha ez valóban így van, az félelmetes képet fest arról, hogy mire használják a kegyelem intézményét – tette hozzá. Korábban a Telex próbált utánajárni a hasonló értesüléseknek, igaz, az általuk szerzett információk nem támasztották alá, hogy a kegyelemben részesült K. Endrének komoly kormánypárti kapcsolatai lettek volna.
Az aHang csatlakozik a pénteki tüntetés szervezőihez, és mozgósítja tagságát a budapesti és a székesfehérvári tüntetésre is. A budapesti demonstrációt az Országos Közös Akarat nevű, civil szervezeteket és szakszervezeteket tömörítő ernyőszervezet szervezi. A tüntetők Budapesten, a Belügyminisztérium épülete előtt találkoznak 16 órakor, és onnan vonulnak a budai Várba, a Sándor-palota elé. A tüntetés szervezői nem csak azt követelik, hogy a Fidesz „kényszerítse lemondásra” az államfőt, hanem azt a követelést is megfogalmazták, hogy a párt hívja vissza Varga Juditot pártjuk európai parlamenti választási listájáról. (Azt már bejelentette a Fidesz, hogy Varga Juditot szánják EP-listavezetőnek, de hivatalosan még nem állt össze a névsor). Indoklásuk szerint azért a Belügyminisztériumtól indul a tüntetés, „mert a rendőrségnek van még dolga a bicskei gyermekotthonban történtekkel! Végezzenek rendes nyomozást, derítsék fel az összes szálat, és biztosítsák a Belügyminisztériumra bízott, gyermekotthonban élő gyermekek biztonságát!” – írták egy közleményben.
Szalóki szerint az ügy az ügy komolyabb megmozdulásokhoz is vezethet, mert tapasztalataik szerint az államfő kegyelmi döntése „azoknál is vörös vonalat jelent, akik a kormánypártokat támogatják”. – Ha valami, akkor ez az ügy nem a baloldal-jobboldal, vagy az ellenzék-kormány tengelyen értelmezhető – fogalmazott. Szalóki Viktor úgy véli: ha nem lesz „gyors és valódi lezárása” az ügynek, akkor az nagyra növekedhet, és a következő időszakban meghatározhatja a közbeszédet. Az aHang petíciója egyébként azt követeli, hogy a parlament indítson megfosztási eljárást az államfő ellen, amennyiben nem mond le. Ezt kétharmados többséggel lehet megtenni, ám csak akkor, ha az államfő bűncselekményt követ el, hivatali működésével összefüggésben megsérti a törvényeket, vagy megsérti az alaptörvényt. Ezeket pedig egy kegyelmi döntés nem meríti ki.
Az aHang ennek ellenére azon az állásponton van, hogy a parlament nem ülhet tétlenül, a választott képviselőknek minden lehetőséget meg kellene ragadnia, hogy felelősségre vonják Novák Katalint, és ezzel „a köztársasági elnöki intézmény maradék becsületét megőrizzék”. Továbbá úgy látják: a kormánynak is magyarázatot kellene adnia arra, hogy miért nem szólaltak meg, illetve nyilatkozni arról, tudott-e a kormányból más is a kegyelmi döntésről az azt ellenjegyző igazságügyi miniszteren (akkoriban Varga Juditon) kívül.
