Az operatív törzs sajtótájékoztatója a tranzitutazások szabályainak részletezésével indult. Egészségügyi papírok kellenek majd, és nem állhatnak meg bárhol a gépjárművek.
Magyarország kormánya folyamatos egyeztetéseket folytat a további határnyitásokról. Magyar-osztrák viszonylatban hamarosan szabályozzák ezt majd. Osztrák állampolgár is beléphet majd, ha négy napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy szervezetében a koronavírus nincs jelen.
Mint megtudhattuk, újabb fertőtlenítőszer-szállítmányok érkeznek az idősotthonokba.
Eközben 1145 a hatósági házi karantént ellenőrző alkalmazást használók száma. 11 103 hatósági házi karantén van érvényben, és 386 büntetőeljárást rendeltek el a korlátozások megszegésével kapcsolatban.
Müller Cecília országos tiszti főorvos azzal nyitott: 3641 igazolt fertőzöttet tartanak a mai napig nyilván. Ez az elmúlt 24 órában 43 új esetet jelentett. Az elhunytak száma 473, közülük kevesen voltak olyanok a tiszti főorvos szerint, akik nem szenvedtek alapbetegségben. Az elmúlt 24 órában hárman haltak meg, de 1509 gyógyultat tartanak már nyilván. Az aktív fertőzöttek száma 1659 fő. A budapestiek aránya ebből 45 százalék. Kórházban 510 főt ápolnak. Az arányok napok óta kiegyenlítettek.
A 43 új eset nyolc helyről, hét megyéből és Budapestről származik, Budapesten 16 főt regisztráltak. Komárom-Esztergomból nyolcat, Zala megyéből tízet is. A 16 fővárosiból 4 származik az Óhegy utcai szociális otthonból, a zalaiak közül pedig négy szintén szociális otthonból. Zalából regisztráltak családi halmozódást is. A százezer főre jutó esetszám az országban 37,3. Jelentős különbségek vannak az egyes megyékben, Budapesten 98,5, Zala megyében 89,7, Komárom-Esztergom 71,5, Pest megyében 39,1 fő esik százezer lakosra vonatkoztatva.
Az elmaradt kampányoltások az iskolákban megtörténhetnek ezután. A szülők is személyre szóló tájékoztatást fognak erről kapni. Kétféle oltás van, amely késedelmet szenvedett. A hetedik osztályosoknak kell B típusú fertőző májgyulladás ellen oltást kapni. Illetve azok a lányok, akik kérték, a méhnyakrákot okozó humán papillóma ellen megkaphatják a második oltásukat. A Hepatitis B ellen 20 ezer fő márciusban megkapta a szükséges második oltást is, de a többieknek már nem tudták beadatni. Ezek kerülnek most pótlásra. Május 25-től június 12-éig tervezik a védőoltások beadását.
Milyen konkrét intézkedéseket kell tenniük az irodaházak üzemeltetőinek? Müller szerint attól is függ, milyen típusú a munkahely. Ha külön irodahelyiségek vannak, akkor nem valószínű a zsúfoltság, könnyebb a távolságtartás. Fontos a szellőztetés, ez természetes módon a legjobb. Kerülni kell a zsúfoltságot a szociális helyiségekben is, mondta. Müller nem javasolja a túl nagy társaságok összeverődését munkahelyen sem.
Június közepétől újra meg lehet tartani az ottalvós nyári táborokat. Mire kell figyelni? Müller szerint higiénés szempontból ezek nagy kihívást jelentenek. Ugyanúgy fontos a takarítás, szellőztetés. Amiben többletet jelent, az az ágynemű, az ágyak elhelyezése. Ha jó idő van, Müller ajánlja, hogy éjszaka is tartsuk nyitva az ablakot, és rovarhálót javasol az ablakokra tenni.
Szükséges-e fertőtleníteni az óvodákat és bölcsődéket nyitás előtt? Müller szerint természetesen, és nemcsak most, hanem „békeidőben” is. Vírusölő szerrel kell ezt a fertőtlenítést elvégezni. De az iskolák jó részében ez már meg is történt, amikor a gyerekek elhagyták az iskolát.
Hány embert engedhetnek be a fürdőhelyek? Müller szerint külön jogszabályt hozni erre nem terveznek. Javaslatokat adtak, ezek elérhetőek a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján. A befogadóképességet jelenleg is jogszabály határozza meg. Jusson legalább négy négyzetméter felület egy fürdőzőre, de a szabadstrandokon ez lazább lehet, mondta.
A magyar állampolgárokra is vonatkoznak a határátlépési könnyítések. Az mentesül a hatósági házi karantén alól, aki Szlovákiában rendelkezik tartózkodási vagy állandó lakcímmel, beutazása pedig nem haladja meg a 24 órát.
A tiszti főorvos kéri a dadusokat, óvónőket, szülőket, hogy egyidejűleg ne tartózkodjanak sokan egy helyiségben. Felnőttek részére a maszk viselése lehetséges, de nem kötelező, amikor óvodába-bölcsődébe viszik a gyereket.
Mi a helyzet a tatabányai kórházzal, megszűnt-e már ott a zárlat? Müller szerdán áttekintette a beszámolókat, és arra jutott, hogy a legtöbb szolgáltatás vonatkozásában ma reggel nyolc órától újra lehet betegeket fogadni. A neurológiai és gasztroenterológiai osztályon, a pszichiátrián és az urológián még nem fogadnak betegeket, de a legtöbb helyen igen.
A jelenlegi tudás szerint mennyire marad meg a koronavírus-járvány nyáron? Mi a helyzet a második hullámmal? Müller szerint pontosat nem tudunk mondani. Nagy a valószínűsége szerinte a második hullámnak, miután légúton terjedő vírusról beszélünk, ami az őszi-téli időszakban szokott aktívabbá válni. Ezek a vírusok általában szezonalitást mutatnak. De lehet, hogy alacsony szinten, bizonyos mértékig velünk marad a vírus, esetleg belesimulhat a már ismert koronavírusok közé. Az őszi-téli időszakban Müller szerint nagy valószínűséggel újra kell majd számolnunk vele.
Van-e olyan a 43 új fertőzött között, aki nyilvános helyen kaphatta el a vírust? Müller szerint nem lehet megmondani, ki kitől hogyan kapott el egy fertőzést. Alacsony számban, de a vírus még mindig köztünk van szerinte. Arra nem válaszolt, hogy ha már csak zárt intézményekben terjed a járvány, akkor indokoltnak tartanák-e a budapesti korlátozások feloldásának előre hozatalát.
A Magyar Hang kérdéseire ismét nem válaszoltak.
A Magyar Hang az alábbi kérdésekre várt választ:
A hivatalos közlések szerint május 15. és 20. között eltűnt 81 fertőzött egészségügyi dolgozó a statisztikákból. Május 15-én arról számolt Müller Cecília, hogy az idősotthonokban 220 fertőzött ápoló van, ma már azt mondta, hogy 139 ápoló betegedett meg. Mi magyarázza a számok javulását? Tömeges gyógyulás, esetleg statisztikai, vagy számolási hiba?
Lapunk információi szerint országszerte több intenzív osztályra olyan otthoni/klinikai használatra alkalmas légzést segítő berendezések érkeztek, amelyek légzőszervi betegségekkel küzdő emberek kezelésére alkalmasak, intenzív terápiás kezelésre azonban nem. Ezt a gyártó leírása és névvel vállalt orvosi szakvélemény is megerősíti. A leszállított ResMed Lumis 150 típusú gépeket információink szerint itthon nem forgalmazzák, hivatalos márkaképviseletre sem bukkantunk, így felmerül a kérdés, hogy a kórházi készülékeknél szükséges állandó karbantartás miként oldható meg.
– Hány légzést segítő berendezést – tehát nem lélegeztető gépet – vásárolt az állam és mennyiért?
– A készülékeket lélegeztetőgépként, vagy egyéb terápiás berendezésként vásárolta meg Magyarország?
– A készülékeket intenzív terápiás kezelésre szánták, vagy tévedésből kerültek intenzív osztályokra?
