Az ideális kormányzás elveiről kérdezte a választókat a Republikon Intézet. Az 1000 fő megkérdezésével készült, nemre, korra, lakóhelyre és iskolai végzettségre reprezentatív kutatás szerint, ha kormányzási elvekről van szó, akkor a Fidesz szavazói számára még fontosabb, hogy a kormány betartsa a törvényeket, mint az ellenzéki választóknak. A tekintélyelvűségért mindkét tábor csak közepesen rajong, a hagyományokhoz való viszonyban viszont van különbség: az ellenzéki szavazó a haladást részesíti előnyben.
Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely „betartja a törvényeket, akkor is, ha ezzel csak lassabban tudja megvalósítani a céljait” – így szólt a Republikon Intézet közvéleménykutatásában a jogállamisággal kapcsolatban megfogalmazott állítás, amely a maximum elérhető 5,00-s értékelésből 4,27-et szerzett, vagyis ez alapján kiemelten fontos a választóknak. A megkérdezettek az összes kormányzási elv közül ezzel tudtak leginkább azonosulni.
A Fideszt választók az ellenzéki választóknál is fontosabbnak tartották a jogállamiság elvét, az ő körükben 4,41-es értéket szerzett a jogállamiság, míg az ellenzéki választók körében 4,27-et. „Tekintve, hogy a kormánypártok újabb és újabb korrupciós botrányok, sőt az EU-s források befagyasztása után is kitartottak a pártjuk mellett, gondolhatnánk, hogy ezeket a szavazókat nem érdekli a jogállamiság, azonban ez téves elképzelés. Egy külön kutatást is megérne, hogy megvizsgáljuk, mit értenek egyes választók jogállamiság alatt, az viszont kétségtelen, hogy a kormánypártiak szerint a Fidesz-KDNP képviseli azt. Éppen azért, amikor felrójuk a kormánypárti szavazóknak, hogy szemet hunynak a demokrácia leépítése felett, a jogállamiság felértékelésével azt a jelzést adják le ezek a válaszadók, hogy szerintük a Fidesz-KDNP betartja a törvényeket, és ezzel a saját gondolkodásukat és pártpreferenciájukat igazolják” – írja a Republikon Intézet a kutatási eredmények ismertetőjében.
Az intézet más kormányzási elvekről is megkérdezte a kutatásban résztvevőket, ezek a szolidaritás, a hagyomány, a haladás, a tekintélyelvűség és az individualizmus voltak. Az intézet szerint összességében elmondható, hogy a vizsgált elvek egyike sem volt kimondottan elutasított, de vannak különbségek.
A jogállamiságnál kevésbé tudtak azonosulni a válaszadók a tekintélyelvűség kormányzási elvével. Itt az állítás úgy szólt, hogy Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely „nem csak beszél, hanem ha kell, oda is üt”. Ezt már csak 3,75-re értékelték a fideszes és 3,55-re az ellenzéki szavazók, a teljes népesség körében 3,6 lett a tekintélyelvűség értékelése.
A legkevésbé a haladás elvét támogatta a teljes népesség – itt az állítás úgy szólt, hogy Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely: „a haladás mellett elkötelezett, akár egyes nemzeti hagyományok feladása árán is”. Ez az elv a kormánypárti szavazóktól mindössze 3,05-ös, az ellenzékiektől 3,73-as értékelést kapott, a teljes népességben pedig 3,45-öt, ami az összes elv közül a legalacsonyabb érték volt.
A legnagyobb különbség kormánypárti és ellenzéki szavazók között a hagyományok megőrzése terén látszik. Azzal az állítással, hogy Magyarországnak olyan kormányra van szüksége, amely „a haladást csak a hagyományos magyar értékek védelmével együtt tartja megvalósíthatónak”, a kormánypárti szavazók nagyon nagy mértékben, az ellenzéki szavazók sokkal kisebb mértékben tudtak azonosulni (4,28 és 3,28), így a teljes népességben 3,76-os támogatottságot szerzett ez az elv.
Bár az ellenzéki szavazók fontosabbnak tartják a szolidaritást, mint a kormánypártiak, és kormánypártiak individuálisabbak, mint az ellenzékiek, a Republikon Intézet közleménye szerint összességében meglehetősen homogén a magyar társadalom ideális kormányzásról alkotott képe. „Ez alól csak a hagyomány-haladás tengelyen tapasztalható komoly kilengés. Vannak finomabb árnyalatok: az ellenzékiek szolidárisabbak, a kormánypártiak tekintélyelvűek és individuálisabbak, de összességében a fő törésvonal nem itt rajzolódik ki. A magyarságban általánosan jelen van a jogállam iránti elvárás, a szolidaritás, a tekintélyelvűség, ami talán történelmi maradvány. A túlnyomó többség egy olyan, demokratikus jogállamban szeretne élni, ahol az állam aktív szerepet vállal” – írja a kutatás eredményéről az intézet.
