Közel 80 ezres rendvédelmi „béremelést” jelentett be Facebook-videójában Rétvári Bence – a Belügyminisztérium államtitkára közölte, hogy januárban több tízezer rendvédelmi dolgozó fizetése nőtt ennyivel, köztük rendőröké, TEK-eseké, tűzoltóké is. Az államtitkár szerint a 79 500 forintos emelés több mint 56 ezer dolgozót érint, és 60 milliárd forintot különítettek el rá a költségvetésből. Ez már a második béremelés Rétvári Bence szerint, az előző, átlagosan 116 ezres tételt 2022 szeptemberében utalták ki a rendvédelmi dolgozóknak.
– Az előremenetelünket, későbbi nyugdíjunkat is meghatározó alapbérhez ezúttal sem nyúlt a Belügyminisztérium, hiába kérik tőlük évek óta a szakszervezetek. Amit utaltak, az bérpótlék-kiegészítés – mondta a Magyar Hangnak Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. Az érdekképviseleti vezető persze örül a hivatásosok életét megkönnyítő pluszpénznek, de arra is emlékeztetett, hogy a tavalyi brutális infláció lényegében elvitte az első, bruttó 116 ezres tétel reálértékét – így a kollégák csak most, az újabb pótlékkal kereshetnek ténylegesen is jobban valamivel. A legnagyobb problémának azonban azt látja, hogy a rendvédelmi igazgatási dolgozók, a közismertebb nevükön riaszosok és Munka törvénykönyve (Mt.) szerinti munkavállalók nem kaptak a bérpótlékból a rendőrségnél. – Képzelje el azt a helyzetet, amikor a belügy kötelezően meg kell emelje a minimálbért és garantált bérminimumot, mert mást nem tehet – és ennek hatására az Mt.-s dolgozók 75 százalékának, a riaszosok 25 százalékának nő a fizetése. Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek évek óta egy forint béremelést sem láttak – emelti ki. Pongó Géza épp ezért 30 százalékos alapbér-emelést tartana szükségesnek, minden rendőrségi dolgozó esetében.
Ugyanezt a problémát emelte ki kérdésünkre Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnöke is. A katasztrófavédelemnél becslése szerint hétezer hivatásos vonuló tűzoltó dolgozik, és mellettük több ezren lehetnek a főként adminisztrációs területen, de a vízügyben dolgozó riaszosok is. Ez – az igazságtalanságon túl – azért is probléma szerinte, mert idővel elvándorláshoz vezet: egy vízügyi mérnök szakember a rendvédelmi bér többszörösét keresi meg a piacon. Ha például a riaszos vízügyes kollégák felállnak, az komoly kiesést jelentene a testületnél.
Ami a hivatásos tűzoltók helyzetét illeti, Salamon Lajos szerint jó hír, hogy végre eltávolodtak a minimálbértől, és nem lefelé – a korábban is említett, rekord magas infláció azonban alaposan megcsócsálta ezt az emelést is. Mint mondta, egy három éve dolgozó vonulós tűzoltó nettó bére 280 ezer forint, míg egy 30 éves szolgáló kollégájáé 360 ezer forint. Ehhez mérten számít soknak (vagy épp kevésnek) a kormány által két részletben kiadott bruttó 196 ezer, nettóban 130 ezer forintnyi pótlék.
Nélkülük nem boldogul a hivatásos sem
Hogy belügyi szervek körében hány riaszos dolgozhat, arról megoszlanak a vélemények: Pongó Géza szerint csak a rendőrségnél legalább hatezren lehetnek. Szabó Zoltánné, a Belügyi és Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (BDRSZ) alelnöke szerint több mint tízezren is lehetnek, a BDRSZ tagságának 95 százalékát például ők adják. – Nélkülük nem boldogul a hivatásos rendőr sem, ők végzik az eljárások adminisztrációját, készítik elő a kihallgatásokat. Nélkülözhetetlenek, de egy tescós árufeltöltő is többet keres náluk, a Belügyminisztérium pedig nem vesz tudomást nehézségeikről – mondta Szabó Zoltánné. Hogy sokan miért maradnak mégis belügyes állományban, azt a szakszervezeti vezető a megszokással, a változástól való félelemmel magyarázta. A riaszosok többsége régen közalkalmazott volt, mielőtt átsorolták volna őket ebbe a jóval kiszolgáltatottabb jogállásba: sokan közülük akár 30-40 évet is a „cégnél” töltött, és nyugdíjazása előtt már nem szeretne kilépni, megelégszik a látszólagos stabilitással.
