A kínai koronavírus elleni oltások „nem nyújtanak különösebben magas védettséget” – mondta az AP hírügynökség szerint Kao Fu, a Kínai Betegségellenőrzési Központ igazgatója egy szombati konferencián. A vakcinák hatékonyságának megkérdőjelezése, vagy a bennük rejlő kockázat hangsúlyozása bevett gyakorlattá vált mára, a Pfizertől az AstraZenecán át a Szputnyik V-ig szinte mindegyik oltóanyagot érte már komoly bírálat, ami látványos hatással volt a szerek elfogadására is. Jó példa erre az itthon is nagy mennyiségben visszamondott AstraZeneca. Eddig azonban nem történt olyan eset, hogy „belülről” kritizáljanak egy vakcinát, Kao Fu nyilatkozata ezért is keltett megdöbbenést. És mivel a szigorúan csak a pozitív üzeneteket engedélyező kínai propagandagépezet mögé engedett betekintést, szavait azonnal készpénznek vették világszerte. Bejelentése számunkra különösen nagy téttel bír, hiszen Magyarországon az oltások tekintélyes részét a kínai Sinopharm vakcinája adja.
A kínai járványügy feje azonban vasárnap már visszakozott is. Mint mondta, félreértették a szavait. – A világon elérhető összes oltóanyag esetenként magas, esetenként pedig alacsony arányban nyújt védelmet. A világ tudósainak fontolóra kell venniük azt a kérdést, hogy hogyan javítható a hatásosságuk – fogalmazott az állampárt által működtetett Global Times című lapban. Kao Fu szerint először fordult elő a világ történetében, hogy a tudósok alig néhány hónap alatt fejlesztettek ki védőoltásokat, majd hozzátette, számos tudományos kérdés vár a megválaszolásra.
Kínában eddig négy hazai fejlesztésű vakcina kapott feltételes piaci engedélyt a kínai egészségügyi hatóságoktól. Az eddig közölt adatok alapján mind a négy védőoltás megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megkövetelt, 50 százalék feletti hatásossági rátának. Igaz, a Sinovac oltóanyaga több ország vizsgálata alapján alig valamivel haladja meg a minimálisan elvárt mértéket. Az itthon is használt Sinopharm ugyanakkor a gyártó szerint közel 80 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a fertőzést, és 100 százalékos védelmet jelent a súlyos megbetegedés ellen.
Az elmúlt hetekben azonban kiderült, utóbbi vakcina néhány esetben nem vált ki megfelelő immunválaszt. Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt: Szerbiában, ahol ugyancsak a Sinopharmmal oltanak, azzal szembesültek, hogy sok beoltottnál nem indult be az antitest-termelés. Az Egyesült Arab Emírségekben március eleje óta egy harmadik dózist is beadnak a kínai vakcinából, mert több ember esetében is azt tapasztalták, hogy az első dózist 21-28 nappal követően beadott második adag után 28 nappal egyáltalán nem indult még meg az érintetteknél az antitest-termelés. A vakcinát gyártó China National Pharmaceutical Group március 28-án közölte, hogy bizonyos esetekben nem indul be a védettséget jelentő antitest-termelés, és ezt vizsgálják is.
Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára akkor álhírnek nevezte az értesülést. – Ezt ugyan semmilyen hivatalos forrás nem mondta az Emírségekben, de a „hír” szerint találtak 8(!) olyan embert, akit újra behívtak és harmadik oltást kell kapnia – írta a Facebook-oldalán. A magyar hatóságok azonban – azon túl, hogy minden itthon használt vakcina hatékony és biztonságos – nem adtak bővebb tájékoztatást a Sinopharm oltóanyagáról, így nem tudni, vajon fontolóra vették-e már a harmadik dózisok bevezetését Magyarországon is.
A Sinopharm vakcinája azért is különösen érdekes, mert a kormány egy rendeletmódosítással megkerülte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI), a kínai oltóanyagot így már nem is kellett vizsgálnia a szakhatóságnak, az alkalmazásáról végső soron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter döntött. A védőoltást az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azóta sem engedélyezte, a WHO ugyanakkor már vizsgálja a vakcinát, és az eddigi jelzések alapján várhatóan hatékonynak fogják minősíteni.
– Mindenki vegye fel bátran ezt az oltóanyagot is, de amíg nem tisztázódik a helyzet, addig még a második oltóanyag utáni két hét múlva se tekintse magát beoltottnak, továbbra is úgy védekezzen, mintha nem kapott volna oltást – írta a Sinopharm vakcináról a Facebook-oldalán Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő vasárnap. Hozzátette: „mindig rossz választás, amikor a politika próbál meg tudományosat játszani úgy, hogy átlép a szakértőkön, ennek sem most, sem máskor nem szabadna előfordulnia, hiszen a végén így járunk, ha a külügyminiszter kezében van a szakmai döntés.”
A Magyarországon használt „keleti vakcinák” másik típusa, az orosz Szputnyik V megítélése sem egyértelmű, legalábbis, ha a vakcinapolitika irányából közelítünk. Csehországban immár a második miniszter távozik a kormányból az orosz oltóanyag miatt. Tomás Petrícek, a cseh szociáldemokraták külügyminiszterének menesztését Milos Zeman államfő már néhány héttel ezelőtt kérte a kormányfőtől, mert egyebek között elégedetlen azzal, hogy a tárcavezető nem támogatta törekvését a koronavírus elleni orosz és kínai vakcinák beszerzésében. A napokban hasonló okokból meneszthették Jan Blatny egészségügyi minisztert is.
Szlovákiában kormányválsághoz vezetett a Szputnyik V alkalmazásának vitája, amelynek végén Igor Matovic miniszterelnök kénytelen volt benyújtani a lemondását. A korábbi kormányfő immár pénzügyminiszterként hangsúlyozta: valaki piszkos játékot folytat Szlovákiában a Szputnyik V vakcina ellen.
A felvidéki hírportál, a Paraméter cikke szerint ugyanakkor a vakcina gyártója, a Gamaleja járványügyi és mikrobiológiai kutatóintézet nem adta oda a szlovák gyógyszerellenőrzési ügynökségnek (ŠÚKL) az oltóanyag értékeléséhez szükséges adatok 80 százalékát. Emiatt a hatóság nem tudott állást foglalni a védőoltás ügyében, és hiába fordultak a magyar félhez, az OGYÉI a gyártóval kötött titoktartási szerződésre hivatkozva nem szolgált információkkal a szlovákiai hivatalnak. Moszkva a szlovák fél hezitálását látva megsértődött, és visszakérte a korábban küldött készletet.
És bár az EMA a Szputnyik V-t sem hagyta jóvá egyelőre, Németország mégis felvette a kapcsolatot Oroszországgal a vakcina ügyében. Jens Spahn a Westdeutscher Rundfunk (WDR) regionális közszolgálati médiatársaság rádiós hírműsorában elmondta, hogy miután az európai uniós tagországok egészségügyi minisztereinek szerdai tanácskozásán az Európai Bizottság illetékese ismertette, hogy nem szerepel terveik között orosz oltóanyag beszerzéséről szóló szerződések kidolgozása, hozzászólásában közölte, hogy a bizottság elzárkózása miatt Németország kétoldalú tárgyalást kezd Oroszországgal.
Lépésükre válaszul Clément Beaune francia Európai-ügyi államtitkár „kommunikációs trükközéssel” vádolta meg a németeket, akik szerinte csak a közelgő választások miatt mozgolódnak a keleti vakcina ügyében. – Angela Merkel kancellár véleménye számít. Az pedig egyértelmű. Azt mondta, hogy azt szeretné, ha európai keretben történne mindez – hangsúlyozta a francia EU-ügyi államtitkár. Arról a politikus nem tett említést, hogy Merkel többször is jelezte már, kész együttműködni Oroszországgal. Franciaországban vitatott az orosz oltóanyag használata, miután a francia diplomácia többször is jelezte, hogy álláspontja szerint Oroszország „propagandaeszközként” használja a világban a Szputnyik V vakcinát.
Kínát és Oroszországot egyre gyakrabban éri az a vád, hogy az oltóanyagaikat elsősorban politikai célokra, a befolyásuk növelésére használják. Kritikusaik ezt egyebek mellett azzal bizonyítják, hogy miközben tízmilliós tételekkel látnak el tucatnyi országot, belföldön alig alkalmazzák a saját vakcinájukat.
Magyarországon a kínai vakcinák azonban nem csupán politikai haszonnal jártak. Mint ismert, az oltóanyag beszerzéséből egy addig nem különösebben jelentős, de a NER-hez sok szállal kötődő cég kaszált hatalmasat. A vakcinabiznisz hátterét, a politikai összefonódásokat és az üzlet legfőbb nyerteseit az Mfor és a Válaszonline cikkei tárták fel. Utóbbi nyomozása szerint az 55 milliárd forintos tranzakció mögött Szeverényi Márk üzleti köre állhat. Ő nem más, mint a Szijjártó Péter egykori helyetteseként jegyzett, ma a NER-médiaholding vezérpozícióját birtokló Szabó László sógora.
