Ne jelöljenek ki további kiemelt kormányzati beruházásokat Újbudán, rozsdaövezeti akcióterület „köntösébe” bújva sem. Emellett adják vissza az önkormányzatnak az építési jogköreit, amivel a túlzott beépítés ellen hatékonyan fel tudna lépni – ezt próbálják elérni XI. kerületi civilek. A jelek szerint nem csak ők, de az önkormányzat is tehetetlen a kialakult helyzetben.
Újbudán már most is 10 kiemelt kormányzati beruházás van folyamatban, ezzel valószínűleg rekorder a városok között (Budapart, Citadella, Gellért-hegyi sikló, Galvani híd, Déli körvasút, Dél-Budai Centrumkórház, Vaba lakópark, BCE Ménesi úti campus, BME Innovációs Központ, Budapest-Varsó vasút). Most viszont a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölése súlyosbítja a lakók helyzetét, mert ezek a területek automatikusan kiemelt beruházássá válnak. Az önkormányzathoz az elmúlt hetekben 10 ilyen kérvény futott be, amelyben a beruházó rozsdaövezeti kiemelésért folyamodott. Bár az önkormányzat minden esetben visszautasította ezeket a kérelmeket, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és stábja dönt a kijelölésről, így könnyen előfordulhat, hogy nemsokára az eddigi 10 kiemelt beruházás helyett már 20 kiemelt projektje lesz Újbudának.
Szécsi Ilka, a KörTér–Környezettudatosak Tere Újbudán civil mozgalom (KörTér) egyik alapítója lapunknak arról beszélt, hogy a XI. kerületben már eddig is számos irodaház- és lakópark fejlesztése valósult meg (Budapart, Kondorosi, Walzer, Bolero lakópark), amelyek körülbelül 15 ezer új beköltözőt jelentenek. Mindez azonban úgy történik, hogy nem hoznak létre új óvodai-, iskolai férőhelyeket, orvosi rendelőket, közparkokat és a közösségi közlekedés fejlesztése is nagyon lassan halad. Ezt a problémát többször jelezték az önkormányzatnak, de már nem az ő jogkörük az építési engedélyek kiadása, és csak akkor szigoríthatnak a beépítési szabályokon, ha jelentős kártalanítást fizetnek az ingatlanfejlesztőknek. Vagyis most csak településrendezési szerződésekkel tudnak csekély előrelépést elérni.
Az – eddig – várható újabb tíz kiemelt beruházás, illetve az, hogy az önkormányzatnak és a lakosságnak semmilyen ráhatása nincs egy ilyen minősítésű építkezésre, a KörTér szerint többek között azért baj, mert a Fehérvári út és a Duna közötti barnamezős területre ezek a projektek további 15-20 ezer beköltözőt vonzanának, amely Kelenföld-Albertfalva lakosságát másfélszeresére növelnék. Ha ezek a beruházások megvalósulnak, krónikus óvodai-, iskolai férőhelyhiány, hosszú orvosi várólisták, elviselhetetlen dugók alakulnak ki. A zöldterületek pedig már most is túlterheltek, és ha a kelenföldi barnamezős terület az eddigi mértékben épül be (egymáshoz nagyon közel 10-20 emeletes lakótömbök, parkok, pihenőhelyek nélkül), teljesen élhetetlen lesz a kerület.
Újbudán már most is csak 6 négyzetméter az 1 emberre jutó zöldterületi arány, ami jelentősen elmarad a WHO által ajánlott 9 m2/főtől. A tervezett fejlesztésekkel ez az arány akár 4 m2/fő alá csökkenhet, még úgy is, hogy a kelenföldi Duna-parton most terveznek egy 10 hektáros Duna-parti zöld sétányt. További, szükséges parkok kialakítása pedig már jelenleg sem lehetséges, mivel a barnamezős területek nagyobbik része már most beépült vagy tervezik beépíteni magas épületekkel.
A rozsdaövezet beépülésével egyébként a KörTér is egyetért, csak a hogyannal nem. Azt szeretnék, ha az ilyen horderejű döntések előkészítésébe bevonnák azokat a helyi lakosokat, akiknek együtt kell élniük a kormányzati döntések következményeivel. Aktivistáik már levelet írtak Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek a problémáról, amelyre Füleky Zsolt államtitkár válaszolt. Válaszában a rozsdaövezetek beépülésének előnyeiről és a lakhatás támogatásáról írt. Leírta, hogy nem cél a kerületi településrendezési szabályozás felülírása, a lakosságszám növekedéséből adódó hatások vizsgálata és fejlesztések meghozatala viszont az önkormányzat feladata, azaz a döntés meghozó Miniszterelnökség – a civilek szerint – előkelő idegenként viselkedik az ügyben.
Az erőltetett beépítések ügyében kérdéseinkkel megkerestük a Miniszterelnökséget, ám semmit nem reagáltak.
Az újbudai önkormányzat pedig azt közölte, hogy nincs érdemi mozgásterük a kérdésben, hiszen a rozsdaövezeti akcióterületeket kormányrendeletben határozzák meg. Várkonyi Gyula, a Polgármesteri Kabinet kommunikációs vezetője azt ugyanakkor leszögezte, hogy bár valóban tíz ilyen területről kaptak tájékoztatást, a kormányrendeletben történő kijelölésük még várat magára, ezért a kormányzati tervek és a kiemelés részleteit sem ismerik. Ők egyébként annyit tudnak tenni, hogy véleményezik a terveket, ezt minden esetben meg is teszik, ugyanakkor ennek semmilyen kötőereje sincs. 2020-ban hivatalos levélben tiltakoztak Fürjes Balázsnál – aki akkor a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár volt –, illetve a nyilvánosság bevonásával igyekeznek „a mindenki számára elfogadhatatlan” rozsdaövezeti kijelölések ellen fellépni.
Amennyiben a fejlesztő a hosszú távú együttműködés reményében hajlandó tárgyalni az önkormányzattal – amelyre egyébként egyéb beruházások esetén már volt példa –, akkor a rozsdaövezetek esetében is van lehetőség településrendezési szerződés megkötésére. A rozsdaövezeti (és nemzetgazdasági jelentőségű) kiemelések viszont jelentősen csökkentik az önkormányzat eszköztárát, így a fejlesztő ösztönzőit is a megállapodásra.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint már a 2019-es kampányban is jelezték, hogy „Újbuda megtelt”. A most készülő új településfejlesztési koncepció, valamint az integrált településfejlesztési stratégia számol is ezzel a problémával. Az egybefüggő, mindenki számára hozzáférhető zöldfelületek, közparkok kialakítása érdekében folyamatosan egyeztetnek a beruházókkal, de ezek sajnos magánterületek, így mozgásterük korlátozott. Fontos előrelépés lenne szerintük a közel 10 hektáros Duna-parti sétány megvalósítása, aminek tervezését a kerületi önkormányzat harcolta ki a Budapest Fejlesztési Központnál és a mielőbbi megvalósítást is folyamatosan napirenden tartják. További problémának nevezték a a közlekedési kapacitások szűkösségét. A folyamatos közlekedési dugók elkerülése érdekében folyamatosan tárgyalnak a befektetőkkel, valamint a fővárossal és az állam képviselőivel. Az egyik legfontosabb beruházás a Fonódó villamos II. üteme, valamint a kerékpáros közlekedési lehetőségek fejlesztése, beleértve a Bubi közbringa rendszer kelenföldi bővítését.
