Az autópálya- és a hulladékkezeléses koncesszió mellett azt sem értik Brüsszelben, hogy a köztulajdonban lévő jegybank cége miért költött közbeszerzés nélkül milliárdokat bútorra – tudta meg a Szabad Európa.
A Transparency International Magyarország (TI) korrupcióellenes civil szervezet még 2021-ben fordult az Európai Bizottság – hivatalos nevén – Belső piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai főigazgatóságához. Összesen három ügyet kifogásolt korábban. Az elsőben az MNB került górcső alá. A jegybank cége, az MNB-Ingatlan Kft. közbeszerzés nélkül valósította meg a Buda Palota – egykori Postapalota – bebútorozását. A jegybank érvelése szerint a felújítást összefogó MNB-Ingatlan Kft. nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá, mert jogelődjéről ezt állapította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDb).
A TI szerint mivel az MNB-Ingatlan Kft. a nemzeti képzőművészeti örökség védelme érdekében történő műtárgybeszerzéssel részben közérdekű tevékenységet folytat, ennek következtében ajánlatkérőnek minősül, a bútorbeszerzés esetében törvénytelenül mellőzte a közbeszerzési szabályokat. Az Európai Bizottság emiatt vizsgálja az ügyet. A jegybank egyébként a Raw Development nevű céget bízta meg a bútorbeszerzéssel, amely 2,4 milliárd forintért vállalta el. A bútorok részben a Matolcsy György jegybankelnök fiának érdekeltségébe tartozó Balaton Bútortól érkeztek.
Szintén vizsgálja a bizottság a 35 éves hulladékgazdálkodási koncessziót, melynek értelmében a Mol által alapított koncessziós társaság szállítja el július 1-jétől a lakossági és az ipari hulladékot. Ez az eljárás is a Transparency International Magyarország kezdeményezésére indult. Kissé előrébb jár a brüsszeli testület a Mészáros Lőrinc és Szíjj László kormányközeli üzletember érdekeltségeinél landolt autópálya-koncesszió esetében. Ez a harmadik olyan, a közbeszerzések körébe sorolható ügy, amelyben a Transparency International Magyarország hívta fel a figyelmét arra, hogy a magyar kormány megsértette az európai uniós előírásokat. A TI-nek küldött bizottsági válasz szerint itt már nemcsak vizsgálódnak, hanem konkrét kérdéseket is küldtek a magyar hatóságoknak. A TI szerint az autópályák üzemeltetése és a hulladékkezelés esetében egyáltalán nem is lehet az uniós jog szerinti koncesszióról beszélni, ezért az egész konstrukcióval szemben kifogást kellene emelnie Brüsszelnek.
Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója a Szabad Európának elmondta, hogy jogi értékelésük szerint a tervezett koncesszió több ponton is sértheti az uniós koncessziós irányelvet, valamint az uniós közbeszerzési irányelvet. „A jelenleg ismert információk szerint ezek a 35 éves állami megbízások nem tekinthetők valódi koncessziónak sem a hazai jog, sem az európai uniós irányelvek értelmében. Koncesszióról akkor beszélhetünk, ha az állam által átengedett jogosultság – legyen az például olyan hagyományos koncessziós terület, mint a bányászat vagy a szerencsejáték szervezése – hasznosításából eredő működési kockázatot a koncesszió jogosultja viseli” – mondta.
Ligeti Miklós példákkal is illusztrálta a jogi előírás lényegét, szerinte ugyanis magától értetődő, hogy az állam nem kárpótolja a kaszinókoncesszió jogosultjait, ha a reméltnél kevesebben mennek rulettezni, ahogy az olajbányászati koncessziót megszerző cég sem számíthat bánatpénzre, mert nem talál végül olajat a kutatófúrásokra koncesszióba vett területen. Ezzel szemben a magyarországi autópálya-koncesszió és hulladékkoncesszió esetében teljességgel hiányzik Mészáros Lőrinc és Szíjj László cégei, illetve a Mol kockázatviselése. Ezért a TI Magyarország úgy gondolja, hogy ezek az ügyletek valójában leplezett közbeszerzések, amelyeket úgy intézett az állam, hogy közben nem tartotta be a közbeszerzési szabályokat, ami nemcsak a magyarországi, hanem az uniós közbeszerzési előírásokat is sérti.
