Európa legnagyobb etnikai kisebbségét alkotják a romák. A kontinensen körülbelül 10–12 millióra tehető a számuk, az Európai Unióban mintegy hatmillióan élnek. A felmérések azt mutatják, hogy nagy részük az átlagnál nagyobb mértében van kitéve a szegénységnek, a munkanélküliségnek és a hátrányos megkülönböztetésnek az oktatásban, az egészségügyben és a munkaerőpiacon. Az Európai Unió tíz éve már nekifutott egy átfogó romastratégia elkészítésének és megvalósításának. A terveket azonban nem követte megvalósítás, most újabb kísérletet tesznek a romák felzárkóztatására.
Nagy többséggel, 52 szavazattal 9 ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadta el szeptember 4-én az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) azt az állásfoglalást, amelyben az Európai Bizottságot (EB) a romák helyzetével kapcsolatban jogalkotási javaslat benyújtására szólították fel. A képviselők szerint részben a politikai akarat hiányának is betudható, hogy az európai romák jelentős része „rendkívül bizonytalan” körülmények között él, megfosztva az alapvető emberi jogoktól az élet minden területén.
Ezért a képviselők szerint négy területet kell érinteni a jogalkotási folyamatban: kötelező célkitűzésekre van szükség a tagállamok számára a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében, a kényszersterilizáció túlélőit kártalanítani kell, be kell fejezni a roma tanulók iskolai szegregációját és szembe kell nézni azzal, hogy a koronavírus-járvány súlyosbítja a diszkriminációt és a marginalizálódást.
A javaslatnak tartalmaznia kell a lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási és oktatási egyenlőtlenségek kiküszöbölésére vonatkozó tervet, valamint konkrét, kötelező erejű célokat kell tartalmaznia a befogadás javítása érdekében. Fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket az összes EU-tagállamban, különösen azokban, ahol a cigány népesség nagy – olvasható az állásfoglalásban. Arra is kitérnek, hogy a tagállamoknak javítaniuk kell a roma emberek jó minőségű és megfizethető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését és meg kell tiltani az egészségügyi intézményekben az etnikai szegregáció minden formáját.
Ugyancsak a szegregáció ellen szólaltak fel az oktatás kapcsán. Elítélik azt a diszkriminatív gyakorlatot, amely szerint roma gyerekek az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek iskoláiba kerülnek. Ez még mindig érvényben van néhány uniós tagállamban, ezért felszólítják az EB-t, hogy továbbra is ösztönözzék a tagállamokat a szegregáció megszüntetésére, de ha szükséges, vigyék ezeket az ügyeket az Európai Bíróság elé.
A jelentés előadója roma származású, német zöldpárti képviselő, Romeo Franz volt, aki azt mondta, hogy ez remek alkalom arra, hogy jelentősen javítsanak a romák helyzetén. Úgy gondolja, jelentős eredmény, hogy az EP történetében először most a romákat is be szeretné vonni a folyamatba. Rámutatott: prioritássá kell tenni a cigányellenesség elleni küzdelmet, amely a romák társadalmi kirekesztésének fő oka.
Az Európai Néppárt részéről Járóka Lívia volt a jelentés társelőadója, aki üdvözölte a szavazás jelentőségét. Azt mondta, 2010-ben, amikor az Európai Néppárt ráirányította a figyelmet a romakérdésre, hét pontban fogalmazták meg a javaslatait, amelyeket a bizottság akkor még nem vett át. – Most, hogy értékeltük, mi történt az elmúlt 10 évben, és mi történhet az elkövetkező 10 esztendőben, arra a következtetésre jutottunk, hogy ezt a hét pontot ismét indokolt elővenni – mondta Járóka. – Fontos, hogy a kormányokat olyan stratégiai változtatások végrehajtására ösztönözzük, mint például az oktatási szegregáció megszüntetése, a munkalehetőség és a megfelelő életkörülmények garantálása, illetve a tiszta ivóvíz biztosítása mindenki számára – tette hozzá.
A 2010-es Európa 2020 stratégia azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra 20 millióval csökkenjen a szegénység vagy társadalmi kirekesztés által fenyegetett emberek száma. Ebben a romák felülreprezentáltak, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének 2011-es felmérése azt állapította meg, hogy a megkérdezett romák közül 10-ből legalább nyolcan ki voltak téve a szegénység veszélyének, és átlagosan kevesebb mint egyharmaduknak volt fizetett munkája, ugyanakkor közel felüknek a szálláshelyén az alapvető felszereltség is hiányzott, amilyen a beltéri konyha, beltéri toalett, beltéri zuhanyzó vagy kád, illetve az elektromos áram. Az ügynökség 2016-ban megismételte a felmérést, és azt találták, hogy a romák 80 százaléka továbbra is a hazájukra érvényes szegénységi küszöb alatt él. A romák egyharmadának otthonában nincs vezetékes víz; egytizedük szálláshelyén elektromos áram sincs, és a romák egynegyede (27 százalék), illetve a roma gyermekek egyharmada (30 százalék) olyan háztartásban él, ahol a felmérést megelőző hónapban legalább egyszer előfordult éhezés.
Vagyis stratégia továbbra is kell. De most olyanra van szükség, amit meg is valósítanak.
Ez a cikk a Magyar Hang 2020/37. számában jelent meg szeptember 11-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/37. számban? Itt megnézheti!