Érdemes lehet várni a forint átváltásával

Lassan kezdetét veszi a nyaralási szezon, így egyre többen gondolkodnak el, vajon mikor érdemes valutát váltani a nyári pihenéshez. Rossz hír az utazásra készülőknek, hogy a forint már lassan két hónapja gyengélkedik, s az euróval szembeni árfolyama áttörte a 320 forintos lélektani határt.

Hirdetés

Különösen annak a több százezer magyarnak jelent érvágást a forint gyengülése, aki Horvátországba utazik az elkövetkező hónapokban. A horvát valuta ugyanis jobban tartja magát a forintnál, így már nagyon messzinek tűnik az öt évvel ezelőtti 36–38 forintos árfolyam. De nemrég a hónapok óta élő 42–42,5 forintos váltási arány is tovább romlott, már több mint 43 forintot kérnek egy kunáért. Vagyis az euróval szembeni értékvesztés a kunaárfolyamban is megjelent, ráadásul a 2016-os 513 ezer, majd a tavalyi 572 ezer turista után idén várhatóan 600 ezernél is több magyar látogat a mediterrán ország tengerpartjára.

A nemzetközi pénzügyi folyamatok azonban olyan bizonytalanok, hogy még tanácsot sem nagyon lehet adni, vajon érdemes-e várni a pénzváltással. – A mostani helyzetben sajnos nem lehet megalapozott tanácsot adni a nyaralni készülőknek, hogy érdemes mielőbb beszerezni a nyári pihenéshez a valutát, vagy inkább várni kellene a váltással. Talán ez utóbbi taktika lehet a befutó, hiszen lassan vége az április óta tartó gyengülésnek. Arra azonban kicsi az esély, hogy visszaerősödjön a forint, inkább a mostani körül, esetleg kissé alacsonyabb szinten stabilizálódhat az árfolyam. További esés akkor lehetséges, ha a bizonytalan spanyol és olasz politikai helyzet romlik, és erősödik a válság Argentínában vagy Törökországban. Ekkor ugyanis az egész európai régió helyzete gyengülhet. A forint minimális erősödése akkor várható, ha megismétlődik az előző évek nyarának tendenciája, vagyis a nyári, befektetői szempontból holtszezonban kicsit erőre kap a magyar deviza. Ennek magyarázata, hogy ebben az időszakban – piac híján – a magyar gazdaság általános – momentán pozitív – megítélése határozza meg a folyamatokat – nyilatkozta a Magyar Hangnak Virovácz Péter, az ING Bank elemzője.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy nem egyedi, magyar sajátosságról van szó. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lépései ugyanis erősítették a dollárt, így a befektetők az emelkedő hozamú amerikai papírok felé fordultak, aminek eredményeként automatikusan gyengültek a feltörekvő országok devizái. Így járt például a forint, a cseh korona vagy a lengyel zloty.

Kérdésünkre Virovácz Péter elmondta, nem lehet csodálkozni azon, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem lépett fel a forint gyengülése ellen. Már csak azért sem, mert a gyengülő hazai fizetőeszköz felhajtja az inflációt, de a pénzromlás jelenleg még bőven a jegybank 3 százalékos célszintje alatti.

A 320 forint körüli euróárfolyam ugyan magasabb, mint az évek óta megszokott 310-es tartomány, de az emelkedés mértéke egyáltalán nem példa nélküli a nemzetközi gyakorlatban. Vagyis a jegybanknak nincs oka a közbelépésre. Ha mégis megtenné, az kamatemeléssel lenne egyenértékű, ami szembe menne eddigi politikájával, hiszen szigorítást jelentene, s vége lehetne a tartósan alacsony kamatkörnyezetnek. Erre a lépésre azonnal reagálnának a piacok, eladnák a magyar kötvényeket, aminek következtében még tovább gyengülne a forint, ami éppen ellentétes lenne az eredeti céllal. Vagyis elmondható, hogy az MNB-nek pillanatnyilag nem sok eszköz van a kezében a forint árfolyamának befolyásolására.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 3. számában jelent meg, 2018. június 1-jén.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Ha teheti, kérjük segítse a független sajtót, fizessen elő a Magyar Hangra, vagy támogasson minket közösségi finanszírozási kampányunkon keresztül!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.