Szinte egyszerre gyűrűztek be a tojáspiacra a különböző gazdasági folyamatok: a takarmányárak elszállása, az energiaárak ugrásszerű növekedése, a csomagolóanyag drágulása és az infláció együtt jelentős ütemben hajtották felfelé a tojás árát. Egyebek mellett ezekkel magyarázható, hogy az utóbbi időszakban jelentősen nőtt ennek a terméknek az ára is. Az üzletekben már 100 forintnál is bőven többet kérnek egy tojásért, de a vidéki piacokon is találkoztunk a hétvégén 90 forintos árakkal.
A tojás drágulása azonban nem új jelenség. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint hosszú ideje növekszik a tojás ára. Idén szeptemberben – ez az utolsó adat – több mint 56 százalékkal többet kellett fizetni a tojásért, mint egy évvel korábban. A várható árnövekedésre egyébként augusztus végén a Tojásszövetség is figyelmeztetett. Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszere az októberi drágulásról is közöl adatokat. Eszerint az utóbbi három hétben valósággal kilőtt az M-es és az L-es méretű tojás ára egyaránt. Az adatok szerint egyik hétről a másikra a 10-20 százalékot is elérte a drágulás mértéke.
Az M méretű tojás árának alakulása
Fotó: Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszer
Megduplázódott a termelés költsége
– Ősszel mindig megugrik a tojás iránti igény. Szerepet játszik továbbá a drágulásban az is, hogy a megelőző időszakban – más élelmiszeripari termékekhez képest – lassabb ütemben emelkedett a tojás ára. Ennek oka, hogy túlkínálat volt a piacon, majd az igény megugrásával hirtelen kiugrott az ára – világított rá érdeklődésünkre Pákozd Gergely, a Magyar Tojásszövetség alelnöke, aki maga is termelő.
– A tojáselőállítás költségének nagy részét, mintegy 70 százalékát a takarmány ára teszi ki. A maradék 30 százalékba az energia, bérek, amortizáció, állatjólét, csomagolóanyag költsége tartozik – mondta. Az állatok által takarmányként elfogyasztott kukorica, búza, szója, napraforgó ára 2 év alatt megháromszorozódott. – A drágulást tovább fokozta az orosz–ukrán háború – hívta fel a figyelmet. Mivel az idei év rendkívül aszályos volt, és a szakemberek úgy számolnak, hogy a kukoricatermés a hazai igényeket sem elégíti ki, a jövő sem fest fényesen.
Az előállítás takarmányon felüli költsége – a bért kivéve – szintén jelentősen drágult valamennyi felsorolt tétel esetében. Mint Pákozd Gergely elmondta, ezek a tételek valamilyen formában mind az euró vagy a dollár árfolyamához vannak kötve, közvetlenül vagy közvetve külföldről szerzik be. Csomagolóanyagot ugyan idehaza is gyártanak, de az előállítók ehhez a papír alapanyagot külföldről vásárolják (a papír ára az utóbbi években megsokszorozódott). Az állategészségügyi eszközök, vakcinák és a technológiai berendezések szintén jellemzően külföldről érkeznek. A forint leértékelődése miatt ezek beszerzése ma 20-30 százalékkal kerül többe.
Ehhez jön még az energia drágulása. – A tojó tyúk nevelése rendkívül energiaigényes. Fűteni kell az épületeket, ami gázzal vagy villamosárammal történik. Azok a termelők, akiknek év közben járt le az energiabeszerzésről szóló szerződésük, nagyon drágán tudtak újat kötni. Ez a folyamat is régóta tart: Három évvel ezelőtt 1 kilowattóra ára 30 forint alatt volt. Idén 60-80 forintba került. A jövő évre vonatkozóan 300 forint/kilowattórás ajánlat is van. A termelőknek ezt szinte előre ki kell gazdálkodni, rendelkezniük kell tartalékkal. A mi mostani 6 millió forintos villanyszámlánk jövőre 80 millió forint lesz – érzékeltette a drágulás mértékét Pákozd Gergely. Mint mondta, ez olyan mértékű költségnövekedést jelent, hogy azt nem lehet rögvest ráterhelni a vásárlókra.
Erre rakódik még rá a kereskedők és a kiskereskedelem árképzése: a különadók és a más termékekre érvényes ársapka is hatással lehet a nem hatósági áras termékek fogyasztói árára. A kiskereskedelem esetenként a termelői ár duplájáért is kínálja a terméket.
A Tojásszövetség alelnöke jóslásba nem kívánt bocsátkozni arról, hogy milyen szinten érheti el a tojás ára a csúcsot. A jelenlegi bizonytalan hazai és nemzetközi helyzetben bármilyen előrejelzést adni felelőtlenség lenne. Arra a felvetésünkre, hogy folytatódik-e még a tojás drágulása, Pákozd Gergely azt felelte: a tojásnak előnye volt, hogy nem drágult olyan mértékben, mint más termékek.
– A tojás teljes körű élelmiszer, vagyis beltartalmát tekintve nagyon tápláló. Más termékek drágulása miatt is emelkedett a tojásfogyasztás, helyettesítő termékként is nőtt iránta az igény. A vásárló jól számol, és tudja, hogy mit érdemes megvásárolnia. A tojás drágulása valószínűleg addig fog tartani, míg utoléri a többi élelmiszert abban a tekintetben, hogy más helyettesítő terméket fognak vásárolni. Ezzel csökkenhet a kereslet iránta.
Kis piac, kis és közepes szereplők
Felvetésünkre az alelnök kitért arra is: a magyar tojáspiac 80 százalékban önellátó. Főként kis- és közepes termelő, illetve néhány nagy cég látja el az országot. – Jellemzően sok kicsi termelő lát el mikropiacokat, regionális helyeket – jegyezte meg. Ebből a sajátosságból következően nincs arra lehetőség, hogy két-három piaci szereplő úgy befolyásolja az árakat, hogy a fogyasztók rosszul járjanak. A nagy országokra jellemző, hogy néhány nagy termelő és csomagolóközpont látja el az adott állam lakosságát. Ezek az óriások ugyan nagyon hatékonyan működnek, de nagy befolyással is bírnak az adott ország tojáspiacára.
Ársapka? Nem kérdezték a szakmai szervezetet
Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában beharangozta, hogy a kormány újabb termékekre vezetne be hatósági árat. Mivel a tojás ára is nagyon megugrott, hallani arról, hogy az ágazatban tartanak attól, a tojás is hatósági áras lehet. Ezért megkérdeztük a Tojásszövetség elnökétől azt is: van-e információjuk arról, hogy ársapka kerülhet a tojásra. Pákozd Gergely azt mondta: a Tojásszövetséggel mint szakmai szervezettel nem egyeztetett a kormány, így nincs semmiféle információjuk.
