Az MNB monetáris Tanácsa keddi ülésén megint kamatot emelt. Szerdától a jelenleg 1,8 százalékos jegybanki alapkamat 0,3 százalékponttal, 2,1 százalékra emelkedik. Ez a nyár közepén indult kamatemelési ciklus hatodik eleme, így mostanra hat éve nem látott magasságba emelkedett az alapráta.
A bejelentés előtt erősödni kezdett a forint, a relatíve alacsony emelés hírére azonban a 363,7 forintos euró árfolyam percek alatt 366,8-ig emelkedett, azaz ismét közelít az abszolút csúcshoz a magyar valuta jegyzése. Ez arra utal, hogy a piac szerint az emelés mértéke nem elegendő az infláció megfékezéséhez.
– Új szakaszt indít a monetáris politikában a jegybank, ez gyorsabb alapkamat-emelési ciklust jelent, mert a külső inflációs hatások tartós emelkedése, a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé. Ezen túl a jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a kamatdöntést követő online tájékoztatón kedden, az eseményről az MTI számolt be.
Hozzátette: a tanács szerint az infláció egyértelműen a felfelé mutató kockázatok mentén alakul, a mutatót növelő tényezők a korábban vártnál is tartósabb lesznek, későbbre tolódik az inflációs cél elérése. Hogy mikorra, arra a decemberi Inflációs jelentés ad választ – mondta. Az egyhetes betéti eszköz kamatával már e hét csütörtöktől a jegybank gyorsabban és rugalmasabban reagál – jegyezte meg. A kamatemelés továbbra is havi ütemezésű lesz – mondta, hozzátéve: a kamatemelést addig folytatják, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak.
A járvány negyedik hulláma inflációs hatásokat hoz. Becsléseik szerint az inflációban a külső tényezők 60 százalékot, a belső 40 százalékot jelentenek. Az általános áremelkedés folytatódik, novemberben 7 százalék felett lehet az infláció, ezt követően is csak lassan csökken, felfelé mutató kockázatok jellemzik a külső és a hazai inflációs tényezőket egyaránt.
Az erős belső kereslet mellett a globális nyersanyagár-emelkedés is egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban – jelezte.
Kitért arra is, hogy az inflációs kockázatokat a jegybank két fronton kezeli. Egyrészt a hosszú és kiszámítható kamatemelési ciklussal az inflációs várakozások horgonyzottságát és a másodkörös hatások elkerülését biztosítják. Másrészt a pénz- és árupiaci kockázatokat gyors és rugalmas jegybanki reakcióval kezelik. Az inflációs környezet tartós megváltozása miatt a válság utáni reálkamatok magasabbak lesznek, mint a válság előtt voltak – mondta.
Leszögezte: a magyar gazdaságnak magasabb reálkamat mellett is tartós növekedési pályán kell haladnia.
Az üzemanyagárak befagyasztása a monetáris politikára nincs hatással – közölte újságírói kérdésre az alelnök. A belső kereslet élénkülése jövőre hangsúlyosabban jelenik meg a gazdasági növekedésben, itt meghatározó lesz a lakossági fogyasztást élénkítő minimálbér-emelés is.
