Második órája beszélgetünk egy valamikori bányásztelep egyik lakásában valahol Borsodban. Túl vagyunk már a rendszerváltás kemény, a gazdasági világválság nehéz évein. Szóba kerülnek a kiköltözött gyerekek is, meg persze az is, hogy a „mai BVK” (azaz a BorsodChem) már messze nem olyan, mint a régi, és hogy „mi lett volna, ha nem zárják be annak idején a bányákat”. De aztán jön egy anekdota, valamint egy hozzáfűzött félmondat, amely minden eddig hallott történetet felülír és megmagyaráz.
– Egyszer csak rám nézett a boltos, és azt mondta, hogy ha megígérem, hogy a Fideszre szavazok, olcsóbban odaadja mindazt, ami a kosaramban van. És ez a körzetnek még a jobb része, ha úgy vesszük, a „budai” oldala.
– És mi megy akkor a „pesti” térfélen? – kérdezem vendéglátómat.
– Hát, ott nagyon számít, hogy megvan-e a krumpli.
*
A 2011-es választási törvény megalkotásakor új egyéni választókerületeket rajzoltak meg az országgyűlési voksolásokra a döntéshozók, ennek során pedig nem feltétlenül tartották szem előtt, hogy egy körzetbe olyan települések kerüljek, amelyek lakói valamelyest hasonló problémákkal küzdenek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 4-es számú egyéni választókerülete különösen kétarcú zóna lett. Központja a délnyugati csücsökben fekvő, mintegy 30 ezer fős Kazincbarcika, klasszikus borsodi iparváros. Rögtön mellette található a második legnagyobb település, a tizenkétezres Sajószentpéter, vagyis ez a két város adja a mintegy 100 ezer lélekből és 82 településből álló választókerület lakóinak csaknem felét. A térség abszolút ellenzéki érzelműnek mondható: a 2018-as országgyűlési választásokon az itteni szavazóköröknek mindössze a harmadában tudott nyerni a Fidesz–KDNP jelöltje, Demeter Zoltán.
Itt, Borsodban több településen megfigyelhető, hogy ha összeadjuk a Jobbik és az MSZP jelöltjeire leadott szavazatokat, akkor, ha szűken is, de megelőzik a későbbi kormánypárti győztest. Ám ahogy haladunk a B.-A.-Z. 4-es jelentősen elszegényedett, északkeleti régiójába, Abaújba, azon belül is a Cserehátra, úgy azt láthatjuk, hogy a most összeállt ellenzéki pártok (2018-as) jelöltjeire adott szavazatokat hiába összesítjük. A Fidesz–KDNP jelöltjére és listájára nemritkán 90 százalék felett voksoltak ezekben a falvakban. A 2021-es ellenzéki előválasztás tíz sátrát pedig éppen a borsodi, városias környezetben állították fel. Viszont az Edelény és Forró között húzott képzeletbeli vonaltól északra, Abaújban már kizárólag online lehet szavazni, vagy be kell utazni a nagyobb településekre – már amennyire ez reális.
– Itt kell szavazni a Jobbikra? – lép viccelődve egy férfi a régóta baloldali vezetésű Kazincbarcika főterén felállított előválasztási sátorhoz, ahol folyamatosan kisebb sor áll egy a színesre festett panelházak között megbúvó, fémszürke áruház épülete előtt. Az aktivitás a sátorfelelős – az eddig MSZP-s, mostantól DK-s – kazincbarcikai alpolgármester, Klimon István várakozásait is felülmúlja. – Tisztában is vannak vele, hogy mit jelent az előválasztás, fideszes bekiabálóból pedig kevés van – meséli, viszont hozzáteszi, hogy tisztviselők, állami intézmények dolgozói kérdezik meg tőle félve, hogy a személyes adataik juthatnak-e illetéktelen kezekbe. Attól tartanak, hogy hátrány éri őket a munkahelyükön. De beszámol arról is, hogy jönnek voksolni a környező településekről, sőt: Kazincbarcika Herbolya nevű városrészéből is.
– Messze is van, főleg nehéz sorsúak élnek ott, és bejöttek a főtérre szavazni, már az első nap is hatan. Az általánosságban elmondható, hogy nagyon csalódott emberek szavaznak, akik tudják, hogy a jövőjükről vagy a gyerekük, unokájuk jövőjéről van most szó. Az az előnye viszont a kormánypártoknak, hogy a körzetben sok a kistelepülés, apró falu, és kivitelezhetetlen, hogy az ellenzék online csatornákon keresztül eljusson a főként idős lakossághoz – mondja a környezetmérnökként végzett Klimon István.
*
Hornyák Evelin a Momentum, valamint az MSZP és a Párbeszéd jelöltje egyenesen úgy fogalmaz egy előválasztási vitaeseten, hogy „elég talpalós” lesz, míg mindenkit megmozgatnak, de aki politikával foglalkozik, annak „kutya kötelessége” végigkopogtatnia a legkisebb falvakat is. – Január óta járjuk a kistelepüléseket is, nem most kezdtük az építkezést. Mindenhol keressük a közös pontokat, és próbáljuk átadni, hogy 2022-ben már tényleg változás kell – mondja a jelölt a Magyar Hangnak. Erőforrás-problémának tartja, hogy az Edelény–Forró-vonal felett már nem tudtak sátrat felállítani. Volt olyan tervük is, hogy mozgó urnával járják majd be a térséget, de ehhez egyszerűen nem volt elég aktivistája az ellenzéknek. – Az az egész ellenzék hibája, hogy az elmúlt 10 évben leépült a bázisa a kistelepülésen, és fontos lesz visszaépíteni ezt a hálózatot, különben nem jutnak el a helyi problémák hozzánk.
Lak, Borsod megye (Fotó: Végh László/Magyar Hang)
Üveges Gábor, a Mindenki Magyarországa, a Jobbik, az LMP és a DK helyi jelöltje is beszélt ezen a vitán arról, hogy „méltatlanul kevés szó esett a három nagyváros mellett arról, hogy van még 79 kistelepülés a körzetben”, és hogy „óriási törésvonalak vannak Borsod és Abaúj között”. – Nagy szívfájdalma az abaújiaknak, hogy leírják őket, és hogy elmozdul a politika a népesség irányába – közli Hernádszentandrás polgármestere, majd sorolni kezdi, hol is tartunk: ott, ahol vállalkozókat fenyegetnek meg, hogy ne merészeljen ellenzéki egyeztetéseken részt venni, és ott, ahol a Fidesz sportot űzhet abból, hogy komplett falvakat tarthat félelemben. Üveges ezzel ellentétben abban hisz, hogy a mikrotérségeknek közösen kell megtalálni a funkcióját. Nulladik lépésnek tartja ehhez a kormányváltást, de most még az előválasztásnál maradunk.
– Szerintünk 50-60 sátor lett volna az ideális, lett belőle tíz, ami veszettül kevés, de így is vért izzadunk, hogy biztosítsuk a kellő aktivistaszámot – számol be. Igaz, Üveges állítása szerint bejelentkeztek olyan figurák is, akik bizonyos összegért hajlandók lettek volna aktivistáskodni, de még szavazatot szállítani is.
A független jelölt Koleszár István is emlegeti az erőforráshiányt, de behoz egy érvet is a mellé, hogy miért van szétszakítva a körzet előválasztási szempontból – is. Szerinte Kazincbarcika, Sajószentpéter, Edelény dönti el a választást, az ellenzék vele együtt úgy gondolta, hogy itt találja meg a legjobb jelöltet a kormánypártok legyőzésére. Az abaúji régióban már sokkal jobban bele tudna nyúlni az előválasztásba a Fidesz, amit sehogy nem lehet megakadályozni: „Itt osztják a legtöbb krumplit, és errefelé megvásárolja a Fidesz a polgármestereket.”
(Az előválasztást végül Üveges Gábor nyerte meg, a szavazatok 66 százalékát begyűjtve. Hornyák Evelin 26 százalékot kapott, Koleszár István pedig 6-ot.)
*
– Szavazunk?
– Á, nekünk, nem szabad!
Ezt a párbeszédet hallotta a Dédestapolcsányban felállított előválasztási sátorban Üveges Máté, az egyik delegált. Húsz kilométerre vagyunk Kazincbarcikától, az ezerhatszáz fős településen 2018-ban 40 százalékkal nyert a fideszes Demeter Zoltán, az összesített ellenzéki szavazatok már jócskán többségben vannak, sőt, csak a Jobbik egyedül 37 százalékot kapott itt, ehhez jön még az MSZP-re leadott 14 százalék. Fél napra települnek ki ide az ellenzéki aktivisták. Üveges Máté, az előválasztási delegált többekkel találkozott, akik azt mondták, nem mernek szavazni, mert be van kamerázva az a rész, ahol az előválasztási sátor állt. Csakhogy azt is rengetegen említették neki, hogy „az egekben lévő árak” miatt már bárkire leszavaznának, mert annyira elegük van ebből a rendszerből. Ezt Üveges Máté szerint a pártok is megértették, és úgy látja, „akárki nyer B.- A.-Z. 4-ben, mindenki be fog állni mögé”.
– Ki engedélyezte maguknak, hogy idejöjjenek? Semmi keresnivalójuk itt, moslékkoalíció! – Forrón kiabálta ezt oda a település központjában kampányoló ellenzékieknek egy asszony, aki előtte még megrángatta kicsit az előválasztási sátor ponyváját, de az csak nem dőlt össze. Jó 60 kilométerre vagyunk már Kazincbarcikától, itt három éve már nagyot nyert a Fidesz–KDNP: Demeter Zoltán mindkét szavazókörben megszerezte a voksok több mint 60 százalékát
– Sokan félnek szavazni, mert rálátni a sátorra – említi meg egy hölgy, aki állítja, ő nem fél, le kell váltani a rendszert mindenáron.
– Ha nem fél, elárulja nekünk a nevét?
– Azt azért nem!
Előválasztás Dédestapolcsányon, Borsod megyében 2021. szeptember 21-én (Fotó: Végh László/Magyar Hang)
*
– Szokott lenni Szakácsiban istentisztelet vagy mise? Mert látom, két templomuk is van – kérdezem a falu közepén a kiszáradt patakparton, egy derékmagasságig dőlt rom mellett üldögélő Molnár Lászlót. – Nincs már semmi. Temetéskor van harangozás. Tudja, megöregedtek a szakácsiak, a fiatalok meg elmentek, amerre tudtak, mi meg itt vagyogatunk.
Előválasztási sátor sincs Szakácsiban.
Valaha működtek ezen a környéken is téeszek és erdészetek, de azok már nagyon régen megszűntek. László közmunkás Szakácsiban, ahol 2018-ban 94 százalékot kapott a Fidesz–KDNP. Ugyan helyiek állítják, és mai napig név szerint emlegetik az illetőt, aki három éve tévedésből a Jobbikra szavazott, de ez nem igaz. A választási adatbázis szerint nem kapott egyet sem, ahogy az MSZP vagy az LMP sem. Messze vagyunk már Kazincbarcikától és Edelénytől is.
– Itt látják a jót, a munkát. Amióta a Fidesz van kormányon, van pénz, van munka, már legalábbis ezen a környéken – magyarázza a kormánypártok támogatottságát László. Ellenzéki kampányról, előválasztásról nem hallott.
– És elég az a pénz, amit a közmunkáért adnak?
– Hát az kevés, egyenlő a nullával.
– Mi volt akkor azelőtt?
– Csak a segély.
Lak, Borsod megye (Fotó: Végh László/Magyar Hang)
Gyorsan elsuhan mellettünk a mozgóbolt jobbról, balról újabb közmunkások érkeznek. Hangadójuk nem árulja el a nevét, úgyhogy a többiek sem.
– Gyurcsány alatt hó végén számolgatni kellett a pénzt – kezd bele előbbi.
– Most nem kell?
– Azt mindig kell.
– És mi lenne, ha elmennének előválasztani?
– Szoktam nézni Jakab Pétert, jól beszél. Van, ami megfog benne, amikor például a száraz tésztát vitte. Érti ő, hogy mi a szegénység, meg vannak jó hozzászólásai is, csak üres szavak, amikből nem lesz semmi.
Az, mondjuk, biztos, hogy az országos falubuszprogramból viszont lett valami. Megáll mellettünk ugyanis Szakácsi törött ablakú járműve, Oláh Lajos polgármester pedig nagy lendülettel pattan ki belőle.
– Mi célból zajlik a kamerázás? – kérdi, majd amikor elmondjuk, közli, hogy „messze még a választás”. Ő a Fideszt támogatja, „mert nagy segítség a közmunka”, az előválasztásnak pedig nem látja értelmét.
– Ha jönne egy ellenzéki képviselőjelölt, mi történne?
– Nem barbárok az emberek, önöknek sem szóltak, amikor idejöttek. Nekem jöttek szólni.
– És arra mi szükség volt?
– Félnek, sokszor lettek becsapva. Úgyhogy ha jön egy új ember, a híre hozzám kerül.
– Szóval mi történne, ha eljutna önhöz a hír, hogy ellenzéki képviselőjelöltek kampányolnak Szakácsiban.
– Nem lennének meglincselve. Bár lenne 2-3 ember, aki véleményt alkotna.
– És milyen lenne az a vélemény?
– Változatos – feleli széles mosollyal az arcán a 100 százalékos támogatottsággal megválasztott Oláh Lajos.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/41. számában jelent meg, október 1-jén.
