Az Európai Parlament petíciós bizottsága elé került a magyar Erasmus-ügy, miután négy diákszervezet – a Nemzeti Ifjúsági Tanács Szövetség, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége – közös beadvánnyal fordult a testülethez. Ebben a Népszava beszámolója szerint azt kérik, hogy az Európai Unió illetékes intézményei vonják ki az oktatást az uniós költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól. A szakbizottság szerdán tárgyalta a petíciót, amelyet a szerzők nevében Turi Ádám ismertetett.
Elmondása szerint az Erasmus+ ösztöndíjak finanszírozásának ideiglenes befagyasztása 21 oktatási intézmény 182 ezer diákját érintheti, ami az egyetemi hallgatók 62 százaléka. Sajnálatosnak mondta, hogy a brüsszeli intézkedések kárvallottjai az ártatlan diákok, ráadásul az intézkedések – szerinte – el sem érik a céljukat, azaz az EU költségvetési érdekeinek a védelmét. Felkérte az Európai Unió intézményeit, hogy a csereprogramot egyetemválasztástól függetlenül minden diák számára tartsa nyitva.
A szakbizottsági ülésen az Európai Bizottság képviselője azt mondta, hogy a labda a magyar térfélen pattog, a budapesti hatóságoknak kell meghozniuk azokat az intézkedéseket, amelyek eloszlatják az uniós támogatások nem szabályos felhasználásával kapcsolatos aggodalmakat a közalapítványi formában működő egyetemeken. Mint elhangzott, a kormány még nem kérte a brüsszeli döntés felülvizsgálatát, ami azt jelzi, hogy nem teljesítette az ehhez szükséges feltételeket. A vita három hozzászólója – Bocskor Andrea, a Fidesz EP-delegációjának tagja, Vincze Lóránt, az RMDSZ képviselője és Tatjana Zdanoka független lett képviselő – támogatta a diákszervezetek beadványát, így a szakbizottság úgy döntött, hogy nyitva tartja a petíciót, vagyis a témára később még visszatér.
Az EU Tanácsa tavaly decemberben függesztette fel az Erasmus+ oktatási és a Horizont Európai kutatás-fejlesztési program finanszírozását a közalapítványi formában működő egyetemek számára. Ezt azzal indokolta, hogy az intézmények működési modellje nem garantálja a nekik juttatott uniós források átlátható kezelését.
