Elárulva érzik magukat a szerbiai albánok

Kemény hangú interjút adott az Euronews Albania portálnak Shqiperim Arifi, Presevo polgármestere azok után, hogy hétfőn találkozott Brüsszelben Aleksandar Vucic szerb államfő és Albin kurti koszovói kormányfő. A találkozón a két politikus mellett ott volt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is, aki a megbeszélések után úgy nyilatkozott, hogy előrelépés történt a két ország kapcsolatában, de további munkára van szüksége.

A tárgyalás után ugyanis a felek elfogadtak egy tizenegy pontból álló közös nyilatkozatot, amelyben ugyan Szerbia továbbra sem ismerte el Koszovó függetlenségét, azonban az elmúlt években zajló rendszámháborút lezárva kijelentette, hogy több hivatalos koszovói dokumentumot is el fog fogadni (a rendszámtáblák mellett az útleveleket, a diplomákat és a vámbélyegeket is elismerik). Emellett Szerbia rábólintott, hogy a továbbiakban nem fogja blokkolni Koszovó közeledését a nemzetközi szervezetekhez, cserébe Koszovó biztosítja a területén élő közel 50 ezer szerb számára a megfelelő szintű önigazgatást, ahogy a Szerb Ortodox Egyház státuszát is elfogadják. Továbbá Belgrád és Pristina arra is ígéretet tett, hogy a jövőben kerüli a harcias retorikát, békés úton rendezik a közöttük felmerülő vitás kérdéseket, és folytatják az EU által megkezdett párbeszédet. Noha a felek megállapodtak egy közös nyilatkozatban, továbbra sem írták alá azt az EU-tervezetet, amely hasonló elvek szerint oldaná meg a konfliktust.

A közös nyilatkozat azonban óriási csapást jelent a presevói albánok számára, akik néhány éve még abban bíztak, hogy Szerbia és Koszovó között olyan megállapodás születik, amelyben kölcsönös területcserével vetnek véget a két ország konfliktusának. Ennek értelmében az Ibar folyótól északra fekvő, szerb többségű területek Szerbiához kerültek volna, a szerbiai presevó-völgyi albánok pedig csatlakozhattak volna Koszovóhoz. Habár ez az elképzelés nem volt hosszú életű (érdekes, hogy ezt a tervezetet még a belgrádi vezetés egy része is támogatta), a presevó-völgyi albánok még mindig bizakodtak abban, hogy az észak-koszovói szerbekhez hasonló területi autonómiát kapnak majd Szerbián belül. A koszovói Szerb Önkormányzatok Közössége (ZSO) persze a mai napig nem alakult meg, azonban a szerbiai albán politikusok mindvégig abban reménykedtek, hogy az ő törekvéseikre is tekintettel lesz az Európai Unió.

Erről a csalódottságról beszélt most Shqiperim Arifi, Presevo polgármestere, aki szerint ez a mostani terv kés a presevó-völgyi albánok hátában. A politikus szerint azonban a koszovói miniszterelnök ezzel a saját szavazóit is hátba szúrta, ugyanis míg a tervben a koszovói szerb kisebbség jogait említik, addig egy szó sincs a szerbiai albánokról annak ellenére, hogy Kurti korábban gyakran beszélt a viszonosságról. Arifi szerint így Brüsszelben nem történt más, mint hogy elárulták a presevó-völgyi albánokat.