Nem várt nehézségekkel szembesülnek azokban az ázsiai országokban, ahol a „zéró Covid” stratégia jegyében rendkívül szigorúan vették a társadalmi távolságtartást már az első perctől kezdve. A következetes karanténszabályok, az óvintézkedések ellentmondást nem tűrő betartása a járvány kezdetén ugyan szép eredményeket hozott, azonban ezeknek az országoknak a lakói mintha elbízták volna magukat, így nem oltatják magukat kellő számban. Ez pedig óriási fenyegetést jelent a gazdag ázsiai államokban, ahol egyre aggasztóbb a helyzet vírusfronton.
Jó példa a kezdeti sikeres védekezésre Hongkong, ahol a 7,5 milliós lakosságból mindösszesen 12 ezer ember fertőződött meg a mai napig és 211 áldozat volt, ami azt jelenti, hogy a városállamban mindössze 28 az egymillió főre eső halálesetek száma (Magyarország esetében ez a szám a mai napon 3111). Hongkongban persze megkönnyítette a védekezést, hogy a lakosság a 2003-as SARS-járvány alkalmával egyszer már megtapasztalta, hogy mennyire fontosak a távolságtartás szabályai, így komolyan vették a bevezetett szigorú szabályokat. Most viszont a legfrissebb statisztikák szerint a lakosságnak mindössze 17 százaléka kapta meg a vakcina második adagját, ami meglehetősen alacsony szám ahhoz képest, hogy a szükséges oltóanyag már több mint száz napja rendelkezésre áll. Csak rontja a helyzetet, hogy az idősek körében alacsonyabb az oltások aránya, mint a fiataloknál, ami azért is vészjósló, mert ebben a korcsoportban köztudottan nagyobb a halálozás kockázata. Mindezek után meglehetősen ellentmondásos, hogy Carrie Lam, Hongkong kormányzója a nemrégiben úgy nyilatkozott, nem hiszi, hogy a hatóságoknak ösztönözniük kellene a lakosságot az oltás felvételére.
Ugyancsak sikertörténetként említette a világsajtó már a kezdetektől Tajvant, ahol a lakosság szintén nagyon fegyelmezetten fogadta a bevezetett korlátozásokat. Most viszont a lakosságnak mindössze 4 százaléka mondhatja csak el, hogy megkapta a védőoltás első adagját. Tajvan esetében persze van más oka is annak, hogy nagyon alacsony az oltottak száma. Május végén a tajvani elnök, Caj Ing-ven Pekinget vádolta meg azzal, hogy megakadályozta, a sziget közvetlenül szerződést tudjon kötni a német BionTech gyógyszergyárral a koronavírus elleni vakcinák szállításáról. Kína – amely saját területeként tekint Tajvanra – következetesen tagadta, hogy gátolni próbálta volna oltóanyagok szállítását, majd jó szándéka jeléül fel is ajánlotta, hogy ellátja a szigetet a BionTech által kifejlesztett, koronavírus elleni vakcinákkal. A sanghaji székhelyű Fosun gyógyszercég ugyanis megállapodást írt alá a BionTech vállalattal arról, hogy Kínában, Hongkongban, Makaón és Tajvanon kizárólagosan a Fosun fejleszthet és forgalmazhat koronavírus elleni vakcinát a német cég által használt mRNS-technológia alapján.
Ám ha van olyan ország, amely igazán példásan viselkedett a járvány kezdetétől, az egyértelműen Vietnám. Mint azt korábbi cikkünkben megírtuk, a távol-keleti szocialista országban – dél-koreai mintára – rengeteg tesztelő állomást állítottak fel, ahol bárki teszteltethette magát. A vietnámi óvintézkedések legfontosabb része azonban a karantén-szabályozás volt. Így a máshol is bevezetett intézkedéseken túl Vietnámban a fertőzöttek nevét nyilvánosságra hozzák és még a kontaktjait is izolálják a környezetüktől (ez olykor azt jelentette, hogy egész utcákat vontak karantén alá). Emellett Hanoi már a kezdetektől óriási hangsúlyt fektetett az emberek informálására, így a rengeteg utcai plakát mellett folyamatosan tájékoztattak a távolságtartás fontosságáról.
A hatósági szigor, illetve a lakosság fegyelmezettsége együttesen eredményezte, hogy Vietnámban a mai napig mindössze 15 ezer ember fertőződött és 75 ember halt meg. És bár a vietnámi kormány nagyon fontosnak tartotta az oltóanyag-beszerzéseket (a Kínával való ellenségeskedés ellenére most már a Siponparmra is rábólintottak), az oltottak aránya hihetetlenül alacsony maradt. Vietnámban a lakosságnak csupán 2 százaléka kapta meg valamelyik vakcina első dózisát. Május eleje óta így a fertőzésszám és a halottak száma is emelkedni kezdett, olyannyira, hogy azóta már többen haltak meg az országban, mint azelőtt összesen. És bár ez a szám még mindig alacsony, a trendek azt mutatják, hogy nagyon könnyen veszendőbe mennek a szigorú óvintézkedések, ha nem oltatják be magukat kellő arányban az emberek.
