Még meg sem alakult az új szerb kormány, a pénzmosás megfékezésével megbízott igazgatóság máris akcióba lépett: a szervezet most újságírókról, nem kormányzati szereplőkről, valamint civil egyesületekről kért ki adatokat a kereskedelmi bankoktól, amelyek kötelesek kiadni a listázottak pénzügyi tranzakcióit. Csakhogy ezúttal korántsem rutinellenőrzésről volt szó.
Mint kiderült, a listán kivétel nélkül olyan szervezetek és személyek találhatók, amelyek és akik az elmúlt években kellemetlenné váltak a hatalom számára. Így került listára a Szerbiai Újságírók Egyesülete, a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete, a legnagyobb oknyomozó lapok, mint a CINS, a BIRN, a KRIK, az olyan emberi jogokért küzdő egyesületek, mint a Helsinki Bizottság és még sokan mások (összesen 37 szervezet, valamint 20 ismert magánszemély került vizsgálat alá).
Ami elsőre talán meglepő lehet, az elmúlt években gyümölcsöző szerb–magyar kapcsolatok ellenére egy magyar szervezet, a Sajtószabadság Alapítvány is felkerült a listára, amely többek között a Családi Kör hetilap, illetve a Szabad Magyar Szó portál kiadásáért is felelős. Ám aki ismeri a vajdasági magyar politikai életet, pontosan tudja, hogy ezek a lapok a Szerb Haladó Párttal (SNS) szövetséges Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kritikusainak mondhatók, amelyek az elmúlt években számos visszásságra mutattak rá.
Miért éppen most került sor a támadásra? Habár a júniusi választásokon hatalmas fölénnyel nyertek a haladók, és a jelek szerint csupán egyetlen nemzetiségi párt marad ki a parlamenti pártok közül a kormányból, az új kabinet megalakulása korántsem ment könnyen. Annak ellenére, hogy a szerb szocialisták Aleksandar Vucic pártjának már régóta szoros szövetségesei, a haladók előbb inkább a kisebb pártokkal tárgyaltak a kormányalakításról. Szakértők szerint ezzel Vucicéknak valójában az volt a céljuk, hogy leszorítsák a szocialisták „árát”, akik így jóval kevesebb pozícióhoz juthatnak, mint az előző kormányban. Így miután az SNS kiszorította a korábbi ellenzékét a parlamentből (ezeknek egy része eleve bojkottálta a választásokat), és helyére tette régi és új koalíciós partnereit, most a leghatékonyabb kritikusaikra, a civil szereplőkre került a sor – vélik sokan Szerbiában.
A Magyar Hang megkereste Kókai Pétert, a listázott Sajtószabadság Alapítvány elnökét, aki lapunk kérdésére azt mondta: ezúttal kivétel nélkül olyan egyének és szervezetek kerültek célkeresztbe, akik és amelyek az alapvető emberi jogok érvényesüléséért vagy épp a sajtó- és szólásszabadságért küzdenek, és kritikusak a jelenlegi kormánnyal szemben. A szervezetek további közös jellemzője az is, hogy külföldi adományozók és alapítványok is támogatásra méltónak találták tevékenységüket. – Talán nem is kellene hangsúlyoznom a kísérteties hasonlóságot ebben a tekintetben a magyarországi és a szerbiai gyakorlat között – hangsúlyozta Kókai, aki szerint a cél nyilvánvalóan a nyomásgyakorlás, valamint ezen szervezetek és egyének nyilvános megbélyegzése, legalábbis egyelőre.
Miért éppen ez a magyar szervezet vált most célponttá? Kókai Péter úgy véli, feltűnő az időbeli egybeesés a mostani támadás és a Sajtószabadság Alapítvány szerb nyelvű honlapjának megerősödése között. Az alapítvány ugyanis kilenc hónappal ezelőtt elindította szerb nyelvű honlapját, amelyen kezdetben csak fordítások jelentek meg, az utóbbi időben viszont közismert és tekintélyes szerb anyanyelvű újságírók, főszerkesztők, szakértők is publikálnak náluk, így megjelentek a szerb nyelvű médiaszíntéren is. Azonban az alapítvány elnöke szerint az sem zárható ki, hogy az általuk szerkesztett (és a Vajdaság legolvasottabb hírportáljának számító) Szabad Magyar Szó lett egyre nagyobb szálka a VMSZ szemében, és ők szóltak oda hatalmi koalíciós partnerüknek, hogy ha már lesz egy ilyen akció, akkor legyenek szívesek ezt az alapítványt is belevenni – véli Kókai, aki most leginkább a nyilvánosság erejében bízik, amivel a jövőben is élni kívánnak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/32. számában jelent meg augusztus 7-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/32. számban? Itt megnézheti!
