Szlovákiában már nem tabu az oltás kötelezővé tétele

Szlovákiában már nem tabu az oltás kötelezővé tétele

Beoltanak egy férfit a kínai Sinopharm koronavírus elleni oltóanyag harmadik, emlékeztető adagjával a gyöngyösi Bugát Pál Kórház oltópontján 2021. szeptember 21-én (Fotó: MTI/Komka Péter)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kötelező oltás esetleges bevezetése politikai, jogi szempontból nincs akadálya – mondta a szlovák igazságügy-miniszter. Az Új Szó szerint Mária Kolíková a szerdai kormányülés szünetében beszélt arról újságíróknak, hogy alkotmányjogi szempontból lehetséges a kötelező oltás bevezetése. – Más országok is bevezették már, és nálunk is létezik kötelező oltás több betegség ellen – fogalmazott a tárcavezető, aki szerint esetleg csak az ütközne az alkotmányba, ha egyes foglalkozásokat végzők számára tennék kötelezővé az oltást, vagy bizonyos korcsoportok számára.

„Nagyon pontosan kellene megfogalmazni a bevezetését, beleértve a szankcionálást is. Teljes mértékben politikai kérdés, hogy helyes-e bevezetni a kötelező oltást, és mikor. Elsősorban az egészségügyi minisztert kell kérdezni arról, hogy most van-e az ideje ennek” – jelentette ki Kolíková, aki megjegyezte azt is, hogy az igazságügyi minisztérium jogászai egyelőre nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

Az ügyben megszólalt Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter is, aki a kormányülést követően már azt mondta: egyelőre nincs szó arról, hogy az oltást kötelezővé tegyék. Hozzátette ugyanakkor, elképzelhető, hogy később lehet erről beszélni. – Egyelőre azonban nem látom sok értelmét annak, hogy az embereket olyasmire kényszerítsük, amit nem akarnak – mondta Lengvarský. A miniszter közölte, ha mégis fontolóra vennék az oltás kötelezővé tételét, bizonyos csoportokra koncentrálnának, például az egészségügyi dolgozókra, a pedagógusokra és az idősekre.

Északi szomszédunknál folyamatosan romlik a járványügyi helyzet. A hatóságok járási szinten közlik az adatokat: szeptember 27-től már csak a dunaszerdahelyi járást jelölik zölddel, azaz ez az egyetlen régió, ami még megfigyelési szakaszban van. Az ország egyik fele narancssárga, a másik piros, vagy bordó, ami arra utal, hogy kisebb-nagyobb mértékben mindenhol berobbant a járvány negyedik hulláma. A bordóval jelölt járásokban már a múlt héten kijárási korlátozásokat vezettek be, este 9 és hajnali 5 óra között csak munkavégzés céljából, vagy rendkívüli esetben lehet közterületen tartózkodni.

Míg a magyar kormány egyelőre nem tervez bevezetni szigorításokat azon túl, hogy az egészségügyi dolgozók számára előírja az oltást, addig Közép-Európa mind több országában óvintézkedésekkel igyekeznek elejét venni a súlyosabb járványnak. Ahogy arról lapunk is hírt adott, Szlovéniában már azoknak is védettségi igazolással kell rendelkezniük, akik otthonról végzik a munkájukat. A Munka- és Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium a kormány korábbi rendeletét értelmezve közölte: a kabinet által elfogadott jogszabály szerint minden olyan személynek rendelkeznie kell oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel, aki közvetlen kapcsolatba lép másokkal, olyan intézményben dolgozik, vagy olyan tevékenységet folytat, ahol fennáll a vírus terjedésének veszélye. A kivételek között pedig nem szerepel az otthoni munkavégzés. Ezért azoknak is, akik otthonról dolgoznak, hetente kell koronavírus-tesztet végezniük, az eredményről pedig értesíteniük kell a munkáltatójukat. A szigor vonatkozik az ügyfelekre is. Bárki bármilyen szolgáltatást vesz igénybe, ahhoz védettségi igazolást kell felmutatnia. Kivételt képeznek az alapvető élelmiszereket forgalmazó üzletek, illetve gyógyszertárak, de csakis abban az esetben, ha nem bevásárlóközpontokban működnek. Novembertől az állami hivatalokban pedig már nem lesz elég a negatív teszt. Csakis oltási vagy gyógyulást tanúsító igazolással végezhetik munkájukat a dolgozók.

A szigorítások hatására az elmúlt egy héten nőtt a beoltottak száma Szlovéniában. A valamivel több mint kétmillió lakosú országban eddig 1 093 723-an kaptak védőoltást, közülük 971 401-en már a második adagot is. Ez az oltásra jogosult lakosság 52, illetve 46 százaléka. Keddre 1308 új koronavírus-fertőzöttet szűrtek ki az országban.

Ausztriában szeptember 15-től az intenzív osztályok kihasználtsági szintjéhez kötik a szigorításokat. Tíz százalékos kihasználtság esetén kötelező az FFP2-es maszk használata a tömegközlekedési eszközökön és üzletekben. 15 százalékos (300 ágyas) kihasználtság mellett a vendéglátóhelyek és ötszáz fősnél nagyobb rendezvények esetében várható szigorítás – csak negatív PCR-teszttel, vagy a védettség igazolásával lehet megjelenni.

Bécsben viszont már tovább léptek, a város főpolgármestere kedden jelentette be, hogy október 1-től a szórakozóhelyeket és a nagyobb, 500 fő feletti bel- és kültéri rendezvényeket csak azok látogathatják, akik megfelelnek az úgynevezett 2G-szabálynak – vagyis oltva vannak, vagy már átestek a koronavírus-fertőzésen. A személyzetre vonatkozó szabályok kicsit engedékenyebbek; ők akkor is dolgozhatnak, ha negatív PCR-tesztet tudnak felmutatni. A kereskedelemben a vásárlóknak a boltok területén FFP2-es maszkot kell majd hordaniuk, az eladóknak azonban elegendő valamilyen, a szájat és orrot eltakaró maszkot felvenni.

Egyre nagyobb a baj Romániában is: az MTI összefoglalója szerint Bukarest vörös besorolásba került járványügyi szempontból, miután szerdán meghaladta a lakosság három ezrelékét az utóbbi két hétben azonosított koronavírus-fertőzések száma, Temesváron pedig korlátozzák a kijárást.

A háromezrelékes fertőzési ráta felett a kormány múlt heti határozata értelmében csak az uniós digitális védettségi igazolással lehet belépni a vendéglátóhelyekre, mozikba, színházakba és sportlétesítményekre, de a nagyobb létszámú magánrendezvényeken is csak azok vehetnek részt, akik felvették az oltást, legalább fél éve kigyógyultak a fertőzésből, vagy friss teszttel igazolják, hogy nem fertőzöttek.

Korábban már Szatmár, Temes és a fővárost övező Ilfov megye is vörös besorolásba került. Az újonnan diagnosztizált fertőzések száma kedden és szerdán is meghaladta az ezret a kétmilliós Bukarestben. Ez azt jelenti, hogy – ha a fertőzések üteme nem csökken – két héten belül a hat ezreléket is túllépi a fertőzési ráta a román fővárosban, be kell zárni az iskolákat, és akár vesztegzárat is elrendelhet a helyi járványügyi törzs.
Temesváron, ahol a fertőzési ráta a lakosság 4,5 ezrelékére emelkedett, hétvégi éjszakai kijárási tilalom bevezetéséről döntött szerdán a járványügyi operatív törzs. Ennek értelmében pénteken, szombaton és vasárnap 20 óra után csak indokolt esetben és erre vonatkozó igazolással szabad az utcákon közlekedni, az üzleteknek pedig legkésőbb 18 órakor be kell zárniuk.

Országos szinten is rohamosan emelkedik a járványgörbe: szerdán meghaladta a hétezret az egy nap alatt újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma, ami több mint kétszerese az utóbbi két hét átlagának. Az utóbbi 24 órában 130 koronavírusos beteg vesztette életét, ami csaknem duplája a kétheti mozgóátlagnak. Szerdán ezer fölé emelkedett a Covid-kórházak intenzív terápiás osztályain ápolt súlyos betegek száma: ez azt jelenti, hogy a jelenleg rendelkezésre álló helyek több mint 90 százaléka betelt. A román hatóságok most kórházi részlegek átminősítésével és a szakszemélyzet áthelyezésével próbálják emelni a koronavírusos betegek számára elkülönített helyek számát az intenzív terápián.