Nagy terjedelemben elemzi és kommentálja a román sajtó az a kiszivárgott elképzelést, amelyet állítólag Moldva destabilizálására készített az orosz biztonsági szolgálat. Az FSZB által jegyzett titkos terv részletesen ismerteti a lépéseket: az oroszbarát csoportok támogatását, az ortodox egyház felhasználását és a földgázszállítások leállításával való fenyegetést. A cél az volt, hogy meghiúsítsák Moldova Nyugat felé való közeledését, vagyis a NATO-val való szorosabb kapcsolatokat és az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmet. A dokumentum többször is utal arra, hogy meg kell akadályozni Moldova NATO-csatlakozását. Az iratot egy tényfeltáró nemzetközi újságírócsoport szerezte meg és hozta nyilvánosságra.
A CNN is látta a teljes dokumentumot, amelyet a jelek szerint 2021-ben az FSZB határon átnyúló együttműködésért felelős igazgatósága készített „Az Orosz Föderáció stratégiai célkitűzései a Moldovai Köztársaságban” címmel. Az irat 10 éves stratégiát vázol fel, amelynek célja, hogy Moldova, az Ukrajna és Románia között fekvő, elszegényedett volt volt szovjet köztársaság Oroszország befolyási övezetébe kerüljön, maradjon.
A 2,6 millió lakosú ország többszörös válsággal néz szembe, amelyet Oroszország ukrajnai háborúja súlyosbít, Moldova már most is energiaválsággal küzd, miután az Ukrajnában végrehajtott orosz rakétatámadások kiiktatták azokat az alállomásokat, amelyek az ország áramimportjának közel egyharmadát biztosították. A terv része ez is – az FSZB elképzelése az volt, hogy az országot függővé teszik az orosz gázimporttól. Társadalmi viszályokat szítanak, valamint megpróbálják megakadályozni Moldova azon erőfeszítéseit, hogy befolyást szerezzen az oroszbarát szakadár Dnyeszteren túli régióban, ahol még most is mintegy 1500 orosz katona állomásozik.
Az öt oldalas dokumentum több fejezetre tagolódik, rövid, közép- és hosszú távú célokkal. A közvetlen célok között szerepel „az Orosz Föderációval való konstruktív kapcsolatokat szorgalmazó moldovai politikai erők támogatása” és „a Dnyeszteren túli orosz katonai jelenlét megszüntetésére irányuló moldovai kezdeményezések semlegesítése".
A középtávú célkitűzések között szerepel „Románia expanziós politikájának ellenzése a Moldovai Köztársaságban” és „a Moldovai Köztársaság és a NATO közötti együttműködés ellenzése”. Hosszú távon „stabil oroszbarát befolyással rendelkező csoportok létrehozását tervezik a Moldovai Köztársaság politikai és gazdasági elitjén belül” és „a NATO-val szembeni negatív hozzáállás kialakítását”.
A múlt hónapban Vlagyimir Putyin orosz elnök visszavonta a Moldova szuverenitását fenntartó 2012-es rendeletet, mondván, hogy a lépésre „Oroszország nemzeti érdekeinek biztosítása érdekében került sor a nemzetközi kapcsolatokban végbemenő mélyreható változásokkal összefüggésben”. Az elmúlt hetekben a moldovai hatóságok letartóztattak több állítólagos oroszbarát aktivistát, valamint a Wagner katonai magáncég állítólagos ügynökét, aki megpróbált bejutni az országba. A fővárosban, Kisinyovban is több tüntetés zajlott egy oroszbarát párt szervezésében.
Ukrajna és az Egyesült Államok is figyelmeztetett a moldovai kormány destabilizálására irányuló orosz erőfeszítésekre. Múlt pénteken a Fehér Ház azt mondta, hogy „orosz szereplők, akik közül néhányan jelenleg is kapcsolatban állnak az orosz hírszerzéssel, megpróbálnak tüntetéseket szervezni és felhasználni Moldovában, hogy a moldovai kormány elleni mesterséges lázadást szítsanak”.
Maia Sandu jelenlegi moldovai elnök 2020 végén váltotta a Kremlhez közel álló Igor Dodont. A nyugat-barát PAS párt megnyerte a legutóbbi parlamenti választásokat is. Ezzel szemben az oroszbarát Shor párt idén hetente több ezer embert vonzó tüntetéseket tartott a fővárosban, hogy tiltakozzon a magas energiaárak ellen. A párt megszervezte a résztvevők szállítását is. A politikai alakulatot Ilan Shor, egy oroszországi kapcsolatokkal rendelkező üzletember vezeti, akit azzal vádolnak, hogy 2014-ben több milliárd dollárt lopott el moldovai bankokból. Később csalásért elítélték. Az amerikai pénzügyminisztérium 2022 októberében szankciókat vezetett be Shor, felesége és pártja ellen, mondván, hogy „Shor együttműködött oroszországi személyekkel, hogy politikai szövetséget hozzanak létre a moldovai parlament irányítása érdekében, amely aztán több, az Orosz Föderáció érdekeit szolgáló jogszabályt támogatna”. Shor jelenleg feltételezhetően Izraelben tartózkodik. A párt egyik vezetője, Marina Tauber a CNN svédországi leányvállalatának, az Expressen című lapnak elmondta, hogy a politikai alakulat azt követeli, hogy a kormány fedezze az emberek energiaszámláit a téli hónapokra. Tagadta, hogy Oroszország segített volna a tüntetések szervezésében vagy finanszírozásában.
Az Egyesült Államok költségvetési támogatást ígért a moldovai kormánynak, hogy segítsen megbirkózni a magas energiaárakkal. James Cleverly brit külügyminiszter csütörtökön Kisinyovban járt, ahol azt mondta: „kevés társadalom érti jobban Oroszország rosszindulatú tevékenységének finom taktikáját, mint Moldova és Grúzia”, hozzátéve, hogy „Nagy-Britannia nem fogja tétlenül nézni, ahogy Moszkva szemérmetlenül aláássa demokráciájukat, szuverenitásukat és területi integritásukat”. Cleverly további pénzügyi támogatást jelentett be Moldovának.
Mattias Carlsson, az Expressen tudósítója, aki Kisinyovban tartózkodik, a CNN-nek elmondta, hogy a Shor által szervezett legutóbbi, múlt pénteki tüntetésen több letartóztatás történt. Elmondása szerint a tüntetésekről tudósító újságírók között ott volt az orosz állami műsorszolgáltató, a Szputnyik egyik riportere is.
Orosz tisztviselők gyakran hangsúlyozták egy Moszkva-barát moldovai kormány és a Dnyeszteren túli régió fontosságát. Röviddel a tavaly februári ukrajnai orosz invázió után Oroszország Központi Katonai Régiójának akkori parancsnoka azt mondta, hogy az úgynevezett „különleges katonai művelet” egyik célja az volt, hogy Dél-Ukrajnán keresztül folyosót hozzanak létre a Dnyeszteren túli régióba.
