A péntek este még lökdösődő rendező, Tősér Ádám mondhatott a Nemzeti Filmintézet által szervezett Magyar Mozgókép Fesztivál szombati díjátadó gálája végén beszédet, minthogy a Blokád kapta a legjobb filmnek járó elismerést. Mi is beszámoltunk róla, hogy a rendező péntek éjjel még a Népszava kritikusát, Csákvári Gézát lökdöste a Foton Audiovizuális Centrumban, arra hivatkozva, hogy az újságíró korábban rosszat írt a filmjéről. Tősér az Indexnek azzal indokolta tettét, hogy szerinte Csákvári leantiszemitázta a filmet, az antiszemitázást pedig ő súlyos bűnnek tartja, amennyiben jogtalan. Csákvári a Népszava cikkében úgy fogalmazott: „egy filmkritikus jogában áll, hogy véleményt formáljon egy-egy adott műről. Az újságíró szavaira az erőszak vagy a nyilvános becsmérlés nem lehet válasz. Még akkor sem, ha az alkotó nem nyugszik meg azzal ténnyel, hogy nem kevesebb mint tizennégy kategóriában jelölték Magyar Mozgókép Díjra és nyilvánvalóan fontosabb neki, mit gondolnak a kritikusok.” A szóban forgó cikk, melyben az antiszemitizmusra vonatkozó kitétel szerepel, itt olvasható. Csákvári egyébként ebben az írásban név szerint is szerepeltette Tősért, a róla írtak feltehetőleg legalább annyira fájtak a rendezőnek: „Jól adta elő magát [Pál Ákos, az NFI vezérigazgatója], és elhittem neki, hogy az általa képviselt rendszer emberei megelégszenek azzal, hogy a kiosztott pénzforrás javát dilettáns és csekély érdeklődésre számot tevő, népszórakoztató kurzusfilmekre fordítják, és hagyják a kiszolgálás iránt (vagy ahogy Lajos Tamás fogalmazott Tősér Ádám, a Blokád rendezője kapcsán a sajtótájékoztatón, hogy lebonyolította a forgatást) nem feltétlenül érdeklődő fiatalokat kibontakozni.”
Mi sem voltunk sokkal elégedettebbek a filmmel, kritikánkban azt írtuk: „A Blokád azon áll vagy bukik, mennyire érezzük át az antalli drámát, a miniszterelnököt szorító dilemmákat és a kórházban fekve sem szűnő munkamorálját, cselekvésvágyát. Ezen a téren a film teljesítménye felemás, időnként sikerül azért láttatni, mi mozgatta Antall Józsefet. A többiek viszont jellemzően elszürkülnek mellőle, kifejezetten izgalmas karakterek is semmilyennek tűnnek. A fő ellenlábas pedig Göncz lesz, akiről az ötvenhatos szál behozatala ellenére sem derül ki, hogy bizony a forradalom után ő viszont börtönben ült. Mintha csak igyekeztek volna kispórolni mindent, ami jobban érthetővé, esetleg szerethetővé tette volna a karakterét.”
A legjobb film kategóriájában jelölték még a Magasságok és mélységeket, a Larry-t, Az almafa virágát és a Hat hetet is. Végül a Blokád kapta, a köszönőbeszédet Tősér Ádám rendező és Lajos Tamás producer mondták. Tősér a könnyeivel küszködve úgy fogalmazott, hogy ez a legjobb stáb, ő pedig köszönetet mond mindenkinek, „tanultam Köbli doktortól”. Köszönetet is mondott a forgatókönyvírónak, ahogy Lajos Tamás producernek vagy épp Nagy András operatőrnek Szüleit szintén megemlítette, hogy osztályvezető tanárát, Almási Tamást is. „A Blokád áttörte egy oldalról a hazugság falát, más oldalról a hallgatásét, hidat teremtett a megosztott Magyarországon a különböző politikai nézetet valló emberek között” – jelentette ki Tősér Ádám. Lajos Tamás ezt követően köszönetet mondott Tősérnek is a „fantasztikus munkájáért”, majd még többek közt Kónya Imrének, hogy elszántam támogatta a filmet.
A legjobb filmnek járó díjat egyébként a Nemzeti Filmintézet vezetője, Káel Csaba adta át.
A Blokád kapott egyébként még díjat, a legjobb főszereplő az Antall Józsefet alakító Seress Zoltán lett. Seress úgy fogalmazott, talán meglepőt mond, de korábban nem kedvelte Antall Józsefet, és megjárta vele kapcsolatban a maga damaszkuszi útját. A kategóriában jelölték még többek között a Larry főszereplőjét, Vilmányi Benettet, ahogy a Blokádban a fiatal Antall Józsefet játszó ifj. Vidnyánszky Attilát is.
A legjobb forgatókönyvíró kategóriában is a Blokádot, illetve Köbli Norbert teljesítményét ismerték el.
A legjobb rendező díját az Erőss Zsolt hegymászó özvegyéről, Sterczer Hildáról szóló film alkotója, Csoma Sándor vehette át. Ő kiemelte, hogy a film az Inkubátor Programban készült, „ez az egyik kedvenc programom”, itt szerinte kicsit lehet kísérletezgeti, a fősodortól távol eső témákkal próbálkozni. Nemrég olvashattunk egyébként arról, hogy az Inkubátorban legutóbb kedvezményezett filmek közül is többtől a Filmintézet visszavonta végül a támogatást. Csoma szintén köszönetet mondott több kollégájának, ahogy Sterczer Hildnak is, aki végig támogató volt. A díjat a nemrég elhunyt hegymászó, Suhajda Szilárd emlékének ajánlotta, ő a filmben is sokat segített korábban nekik. A Magasságok és mélységeket a tavalyi év legjobbjai között emlegettük mi is, azt írva: „Csoma filmje kifejezetten erős, jól sikerült munka, Pál Emőke alakítása pedig minden elismerést megérdemel.”
A legjobb színésznőnek járó díjat megosztva kapta a Sterczer Hildát alakító Pál Emőke, valamint a Hat hét főszereplője, Román Katalin. A Magasságok és mélységekben főszerepet játszó Pál Emőke is köszönetet mondott Erőss Zsolt özvegyének, ahogy Csoma Sándor rendezőnek is. A Hat hét nálunk is ott volt a tavalyi év legjobbjai között.
A legjobb férfi mellékszereplő díját Thuróczy Szabolcs kapta a Larryért, míg a legjobb női mellékszereplő a Blokád színésznője, Tóth Ildikó volt. A legjobb operatőrnek járó díjjal szintén a Blokádot, illetve Nagy Andrást méltatták. A legjobb elsőfilmes rendező a Hat hetet készítő Szakonyi Noémi Veronika lett. A legjobb animációs film díját a Jankovics Marcell rendezte Toldi kapta. A legjobb zeneszerző Barabás Lőrinc lett A másik érintése című produkcióért.
Thuróczy egyébként a díj átvételekor úgy fogalmazott: sokat gondolkodott azon, mondjon-e olyat, ami fáj, de nem mond, mert csak a produkcióról szeretne beszélni. Köszönetet mondott Bernáth Szilárd rendezőnek, Vilmányi Benettnek, Szandtner Anna színésznőnek és az összes borsodi embernek, hogy a Larry elkészülhetett.
A közmédia részéről első alkalommal adták át a Huszárik Zoltán-díjat, az áadó szerint újabb televíziós aranykor jöhet el, és céljuk, hogy a magyar film eljusson minél többekhez. Az elismerést az Ida regénye rendezője, Goda Krisztina kapta. Ő úgy fogalmazott: „szokták mondani, a tévéfilm mindig egy kicsit mostohagyerek, én ezt a mostohagyereket szerettem rendezni.” Hozzátette, a díjat megosztaná Divinyi Rékával, akivel közel húsz éve dolgozik együtt.
Az idei életműdíjasok Reviczky Gábor, Esztergályos Cecília, Mészáros Márta, Ternovszky Béla és Romwalter Béla voltak.
A fesztivál ötfős zsűrijének elnöke Koltai Lajos operatőr volt, a zsűriben foglalt helyet még Dobó Kata, Vecsernyés János, Bakos Katalin és Pesti Ákos.
