A magyar részek nélkül is kellően értékesnek tartják a pályázók a dunai limest a világörökségi címre, ha Magyarország nem is tart igényt az elismerésre, a német, osztrák és szlovák fél még továbbviszi az azért folytatott küzdelmet. A kínai Fucsou városának elnökletével zajló UNESCO-ülésen hosszú vitát tartottak a minap arról, hogy az ókori római határvédelmi rendszer megkaphatja-e így az elismerést. A kínos diplomáciai incidenst lezárandó munkacsoportot hoztak létre, amely hamarosan határozhat a kérdésről.
„Nem lenne csoda, ha ezután senki sem közösködne Magyarországgal.” „A szomszédai átkozni fogják a magyarokat.” Ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket fűztek a Worldheritagesite tematikus világörökségi oldal kommentelői ahhoz, hogy Magyarország példátlan módon hátrált ki a közös, négy ország által folytatott küzdelemből, melynek célja a dunai limes beemelése a világörökségi helyszínek közé. A másik három ország, Ausztria, Németország és Szlovákia képviselői egyértelművé tették ugyanakkor, hogy a magyar fél nélkül is továbbvinnék a pályázatot, a limes szerintük a magyar részek nélkül is érdemes a kitüntető címre.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO világörökségi bizottsága július 16. és július 31. között a kínai Fucsou városának elnökletével tartja 44. kihelyezett ülését, a limes 26-án volt téma. E fél hónapos rendezvény keretében 13 új helyszínt vettek fel az UNESCO világörökségi listájára. Így kapott védettséget az ókor óta az aranybányáiról ismert erdélyi Verespatak, ahogy a mai Hollandia területén és Németország északi részén található római kori, határvédelmi vonal, a rajnai limes. Ennek déli „nyúlványa” a dunai limes; a folyó gyakorlatilag egész hosszában védte az egykori Római Birodalom területét, mint egy négy évszázadon át, az V. század elejéig választóvonal volt az imperium és a barbárok között.
Az egykori római hadsereg védte európai védvonalak szekciónként kaptak UNESCO-s védettséget: a brit Antoninus- és Hadrianus-falak 1998 és 2005 között, a Svájcon, Németországon és Ausztrián át húzódó raetiai limes 2005-ben, míg a rajnai rész most kedden kapta meg a világörökségi státuszt. Így az egyetlen európai határszakasz a dunai maradt, amelyet még nem vettek fel a listára.
A dunai szakaszra elvileg két szekcióban pályáztak. A DL West tagjai Németország, Ausztria, Szlovákia és Magyarország, míg a DL East tagjai Horvátország, Szerbia, Románia, valamint Bulgária voltak. A tervek szerint a magyar rész még két éve, 2019-ben Bakuban kapott volna védettségi státuszt, ám mint ismert, a magyar kormány egy hónappal az ominózus UNESCO-ülés előtt módosított a pályázat magyar részén, és kivették a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát a jelölésből. Emiatt az elismerési folyamat akkor megtorpant, s nem kapott védettséget a limes e része. A külföldi partnerek felháborodtak, a programot akkor miniszteri biztosként felügyelő régészprofesszor, a limes-kutatás legelismertebb magyarországi kutatója, Visy Zsolt bocsánatot is kért emiatt. Nem sokkal később menesztették posztjáról.
Újabb fordulat az ügyben bő egy hónapja, idén június közepén történt, amikor is a kormány kezdeményezte, vonják vissza a Római Birodalom folyami határvonala – a limes – újabb szakaszainak világörökségi listára történő felvételét. Mint a témát megszellőztető 444 is emlékeztetett rá, ha az egyik jelölő ország visszavonja a pályázat támogatását, az gyakorlatilag biztossá teszi a sikertelenséget. Az ügy azért is volt igen kínos, mert az egyik koordinátor szerint a pályázatot néhány héten belül – épp a most zajló kínai ülésen – sikeresen bírálták volna el.
A 444 kereste a kormányt a témában, ám a reakció a Mandineren jelent meg. Magyar részről pedig azzal érveltek: „Magyarország elkötelezett, hogy a Dunai Limes teljes egészében nyerhesse el a világörökségi címet”, de úgy, hogy ne csak a limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszai kapják meg a minősítést, hanem Horvátország, Bulgária, Szerbia és Románia limes-szakaszai is.
– A kérdésben eltérő álláspontok alakultak ki, mivel Ausztria, Németország és Szlovákia a keleti szegmens országainak külön nevezését szorgalmazta, az érintett országok viszont e javaslat ellen léptek fel. Magyarország felajánlotta a nyolc ország együttes nevezésének lehetőségét is, de a nézőpontok továbbra sem közeledtek. Miután a nyugati szegmens a júliusi Világörökség Bizottsági ülés napirendjén szerepel, értesíteni kellett a Világörökség Központot a nevezési eljárás folytatásának akadályáról – írta a Miniszterelnökség.
Eme előzmények után került a dunai limes ügye a fucsoui UNESCO-ülés napirendjére. Miután jelen állapotában ismét elhalasztották a világörökségi elismerést, a német Dpa hírügynökség beszámolója szerint élénk és hosszú vitát folytattak a szakemberek. Mint elhangzott, „példátlan eset”, hogy Magyarországon ilyen módon, a célegyenesben hagyta el a közös pályázatot. A diskurzus során a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (Icomos) aláhúzta, hogy Magyarország nélkül mintegy 400 kilométernyi szakaszt, a dunai limes több mint felét, kivették a pályázatból. „Ezért nem kapott érvényes értékelést a pályázat arról, hogy »kiemelkedő egyetemes értékű« helyszínről van-e szó, amely alapján a világörökség részét képezhetik” – írta beszámolójában a Dpa.
A házigazda kínaiak azt javasolták, ennek megvitatására hozzanak létre egy munkacsoportot, amely a hét végére, azaz az UNESCO-ülés július 31-i zárására akár döntést is hozhat a kérdésről.