Már nem baj, ha csúnya, csak fújjon a szél?

Több mint tíz éve nem épült szélerőmű Magyarországon, ám egyre több jel utal arra, hogy a jelenlegi energiaválság időszakában az Orbán-kormány végre átértékeli eddigi merev és szakmai szempontból érthetetlen elutasító hozzáállását. Szakértők évek óta hajtogatják, hogy Magyarország számára a helyi megújuló energia – nap, szél, geotermia, biomassza – hasznosítása kínál hatalmas lehetőségeket, miközben csökkenti az oroszoktól való túlzott energiafüggésünket.

A megújuló azonban hosszú ideig nem tartozott a magyar energiapolitika kedvencei közé. A kormány egészen más pillérekre – így földgázra, atomenergiára – építette energiarendszerét és gazdaságfejlesztési stratégiáját, évtizedekre bebetonozva ezzel hazánk behozatali kiszolgáltatottságát, de ez most épp összeomlóban van az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió következményei miatt. Az esetleges irányváltást jelzi, hogy Palkovics László technológiai és ipari miniszter a minap arra utalt, a jövőben a szélenergia-szektorba irányuló befektetések is zöld utat kaphatnak idehaza. Ez következik legalábbis a török hírügynökségnek adott interjújából, amelyben arról beszélt, hogy a geotermikus, valamint a szélenergiába való befektetésekkel együtt a következő tíz évben összesen 16 milliárd euró értékben jöhet létre befektetés. Az interjút szemléző Világgazdaság meg is jegyezte, a szélenergia alternatívák közötti említése váratlan volt kormányzati szinten.

• Miért utálja a kormány a szélenergiát, és miért tartják a világ legabszurdabb szeles szabályozásának a magyart?
• Hol fúj valójában a szél eléggé Magyarországon?
• Miért lenne érdemes együttesen telepíteni a szél- és naperőműveket?

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 26-án megjelent, 2022/35. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!