Mi az a nagymama-hipotézis és mire lehet hatása?

Az emberi menopauza mind a mai napig fejvakarásra készteti az evolúcióbiológusokat, hiszen ha az élőlények elsődleges érdeke a szaporodás, akkor miért fejezi be egy állat és az ember (nő) reproduktív életszakaszát jóval a halála előtt? Hipotézisek vannak ennek magyarázatára, de ezek univerzalitását gyengíti, hogy eddig alig találtak olyan állatfajt, ahol létezne a menopauza. Most azonban a primatológusok leírtak egy ugandai csimpánzhordát, amelynek egyes nőstényei az emberhez hasonlóan jóval az elpusztulásuk előtt terméketlenné válnak. De vajon ők a szabályt vagy a kivételt képviselik?

Az ugandai Kibale Nemzeti Park Ngogo elnevezésű csimpánzcsoportjának minden egyes tagját név szerint ismerik a főemlőskutatók, hiszen évtizedek óta szinte a nap 24 órájában figyelik a viselkedésüket. A Netflix A csimpánzok birodalma címmel sorozatot is forgatott az életükről. Jól tudják az egyedekről, hogy mikor születtek, kik a rokonaik, kik a barátaik, kivel párzottak, sőt a fiziológiai állapotukról is egészen részletes képet tudnak alkotni. Vannak olyan kutatók – sejthetően a fiatal, pályakezdő, alárendelt biológusok –, akiknek az a feladatuk, hogy figyeljék, mikor vizelnek a csimpánzok (ez rendszerint a fákról történik, több méter magasságból), és ilyenkor gyorsan odarohanjanak a tócsához, és mintát vegyenek belőle. A vizelet vizsgálatával – az emberhez hasonlóan – megmérhető a majmok hormonszintje és sok más, élettani állapotukra utaló vegyület koncentrációja is.

• Milyen más fajoknál van még „menopauza”?
• Tudományos értelemben bizonyított-e a nagymama-hipotézis? Egyáltalán, mi az?
• Mire jutottak a tudósok a csimpánzokat vizsgálva?