„A fenntarthatóság záloga ugyanis ha tetszik, ha nem, a haszon”

Ma már mindenki számára világos, hogy az Alföldet elsivatagosodás fenyegeti. És az sem titok, hogy ennek miként lehetne elejét venni: vissza kell tartani a vizeket. Bár évtizedek óta vannak erre irányuló törekvések, és a politikai akarat sem hiányzik a megvalósításhoz, eddig nem sok eredményt sikerült felmutatni. Egyik ritka kivétel Nagykörű példája. A Tisza-parti településen a WWF Magyarország segítségével próbálják meg visszaállítani az ártéri gazdálkodást. Megnéztük, hol tartanak éppen.

A felületes szemlélő számára Nagykörű nem sokban különbözik a többi Szolnok környéki, Tisza-parti falutól. Az ősi utcák vonalát a hajdani vízjáráshoz és a terepviszonyokhoz igazították a lakók sok száz évvel ezelőtt. A település szélén gát magasodik, mögüle ártéri erdő lombja kandikál elő. Aki azonban kicsit jobban körülnéz, annak feltűnhet, hogy a házak és a porták mintha rendezettebbek lennének a környéken megszokottnál. Sok a felújított vályogház, és ami még különösebb: a faluból szinte teljes egészében hiányoznak a magyar vidék ikonikus épületei, a Kádár-kockák.

Az utcakép azt sugallja, az itt élőknek a hagyományok ápolása és a régi dolgok mai viszonyokhoz illesztése egyaránt szívügye. És az itt élők alatt Nagykörűn nem csupán a helyi lakosokat kell érteni, hanem azt a sok-sok háztulajdonost is, akik nyaranta és hétvégéken töltik meg az 1600 lelket számláló falu utcáit. Mint azt a helyiektől megtudtunk, a település ingatlanjainak körülbelül egyharmadában már „pestiek” élnek. És a „pesti” ez esetben nem csupán a fővárosiakat jelenti, hanem mindenkit, aki valamelyik környező városból menekült ide, a falusi létbe.

• Miért hajtották rá hajdanán a falusiak a kondát a száradó árterekre?
• Mi miatt nem tarthatják kint a vizet a nagykörűiek az árterükben?
• Hány házat vehetett a hatvanas években egy nagykörűi gyümölcstermesztő egyévnyi hasznából?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/48. számában találja. Vegye meg december 7-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!