A csatavesztés

Eltört a nindzsa kormányfő kardja az európai uniós kormány- és államfők február 1-jei csúcstalálkozóján. A hetyke, odamondogatós stílus elillant, amikor a magyar miniszterelnök beszámolt a brüsszeli tanácskozásról a facebookos videóján. Bár sikerről próbált beszélni, a tekintetén látszott, hogy nem volt boldog.

Orbán Viktor semmit nem tudott elérni abból, amit eredetileg szeretett volna. Az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdésébe annak ellenére ment bele a tavaly december közepén megtartott csúcson, hogy ő maga korábban több alkalommal is érvelt ellene. Ám az akkori meghátrálását még lehetett azzal mentegetni, hogy a csatlakozási tárgyalások menetét mindegyik tagállam – így Magyarország is – megakaszthatja, különben is, az Ukrajnának tervezett, több évre szóló, 50 milliárd eurós támogatást és hitelnyújtást megvétózta. Ám ez nem bizonyult végleges döntésnek, az Európai Bizottság és a legnagyobb uniós tagállamok – Németország, Franciaország, Olaszország – eltökéltek maradtak, és egy újabb rendkívüli csúcsban látták meg annak lehetőségét, hogy megtörjék a magyar kormányfő ellenállását. A Financial Timeson keresztül fokozták a nyomásgyakorlást, kilátásba helyezve, hogy Magyarországnak súlyos gazdasági megtorló intézkedésekkel kell szembenéznie, amennyiben vezetője tovább makacskodik Ukrajna támogatása ügyében. Pedig Orbán engedett valamennyit az eredeti álláspontjából, méghozzá nyilvánosan. Nem sokkal a csúcs előtt a Le Point hetilapnak így fogalmazott: „Úgy döntöttünk, hogy egy kompromisszumos ajánlatot teszünk: rendben, nem értünk egyet a költségvetés módosításával. Nem értünk egyet azzal, hogy 50 milliárd eurót kelljen adnunk, ami egy óriási összeg. Nem értünk egyet azzal, hogy ezt négy évre kellene biztosítanunk, és így tovább. De legyen, Magyarország kész részt venni a 27-ek megoldásában, ha garantálják, hogy minden évben döntünk arról, hogy továbbra is küldjük-e ezt a pénzt, vagy sem. És ennek az évenkénti döntésnek ugyanolyan jogalapja kell, hogy legyen, mint ma: egyhangúnak kell lennie.” Ehhez képest a csúcs hivatalos része előtt Olaf Scholz német kancellár, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia államfő, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszélt Orbán Viktor fejével, aki hamar belátta: nincs tovább.

• Miért korlátozott Orbán vétólehetősége?
• Mivel nme számolt Orbán?
• Miért nem lehet azért egyelőre teljes vereségről beszélni?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap február 15-ig kapható 2024/6. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!