Akit a HÉV elragad

Vagy tizenöt éve történhetett: félálomban ültem a HÉV-en, amikor éreztem, hogy valami motoszkál rajtam. Kinyitottam a szemem, és láttam, egy fiatal férfi az: óvatosan simogatja, fogdossa a lábam. Mikor észrevette, hogy nézem, arrébb ült, majd hamar le is szállt – meséli nyomasztó élményét Judit. A harmincas nő ma már nem is annyira saját, mint gyermeke biztonsága miatt aggódik. Elaludni viszont azóta sem mer a H8-as, gödöllői HÉV-vonalon.

Juditot nem ismerem: véletlenszerűen szólítottam meg, akár csak másik négy nőt, hogy a járaton történő zaklatásokról beszélgessek velük. A többiek nem tapasztaltak hasonlót, de ők sem érzik magukat teljesen védettnek a napi ingázás során. A tény, hogy egy húszperces út és ad hoc módon kezdett beszélgetések során is szexuális zaklatás áldozatával találkoztam, nemcsak a nők általános kiszolgáltatottságáról mond el sokat, de a HÉV-es utazással járó, sok évtizedes kockázatokról is.

Guruló vadászmező

A veszély a jármű felépítéséből és kihasználtságának változó ritmusából is adódik. A késő esti vagy hajnali járatokon csak elszórtan ülnek, a részben zárt utasfachokban pedig könnyű elrejtőzni vagy épp sarokba szorítani valakit két megálló között. Tavaly januárban itt, a gödöllői HÉV-en, a Szilasliget és az Erzsébet park megálló közötti szakaszon vert félholtra egy nőt máig ismeretlen támadója, mert az áldozat nem akart vele szexelni.

• Mit ajánl a MÁV-HÉV Zrt., a szerelvények bekamerázása és a vészhívó gombok felszerelése helyett?
• Hogyan harcol Kerepes polgármestere a védett HÉV-kocsi intézményének bevezetéséért?
• Milyen sokat számíthat legalább egy térfigyelő kamera felszerelése az állomásokon?

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 16-án megjelent, 2022/38. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!