Sörétes puskás hölgyek „vigyáztak” Einsteinre, nehogy meggyilkolják a nácik

A Netflix Einstein és a bomba című dokudrámája megosztja a kritikusokat. Többen felvetik, hogy csak egy újabb fizikusos-atombombás történelmi film, az Oppenheimer sikerét akarja meglovagolni, nagyságrendekkel kevesebb pénzből. Mások viszont kiemelik, hogy ez a film sokkal több újdonsággal szolgálhat azoknak is, akik a Manhattan-terv történetét unalomig ismerik. Nem is az atombomba kifejlesztése a legérdekesebb része, hanem az Einstein és a nácik közötti küzdelem, amely a fizikus meggyilkolására szőtt esetleges összeesküvéshez vezetett.

Ezerkilencszáz-harminckettő decemberében Einstein és felesége, Elsa elindult Németországból, hogy eleget tegyenek egy amerikai meghívásnak. Pasadenába voltak hivatalosak, hogy a fizikus a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech) tartson vendégelőadásokat három hónapon keresztül, illetve számos rendezvényen vegyen részt. Einstein volt a történelem első sztártudósa, és az ő „vendégszereplése” volt minden rektor álma. Tudományos szempontból is nagy presztízs volt, ha Einstein bármit csinált az intézmény falai között, de anyagilag is kifizetődő lehetett. Kaliforniában például hétezer dollárért „kölcsönözte” ki Einsteint a Caltech, hogy tartson egy előadást a német–amerikai barátságról az Oberlaender Alapítvány (egy német–amerikai kapcsolatokat egyengető lobbiszervezet) eseményén.

Einstein ekkor már évtizedek óta a világ leghíresebb tudósa volt, nem csak a fizikusok néztek fel rá, az átlagemberek (akik egy kukkot sem értettek az elméleteiből) ugyancsak zseninek tartották, és pontosan úgy rajongtak érte, mint egy filmsztárért. Amikor megérkezett Amerikába a hajója, ötezres ünneplő tömeg várta a kikötőben. A fizikus tehát hozzászokhatott már az efféle előadóutakhoz, de 1932 végén érezte, hogy ezúttal minden más lesz. Ekkorra Einstein előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a Hitlert és a nácikat illető korábbi helyzetértékelése totálisan elhibázott volt. Még egy évvel korábban is úgy vélekedett, hogy a nácik felemelkedése csak a gazdasági világválság által megtépázott német néplélek tünete, és ahogy egy kicsit jobb lesz a pénzügyi helyzet, Hitler is eltűnik a süllyesztőben. De egy évre rá már belátta, hogy minden elveszett a weimari köztársaság számára.

• Meg akarták ölni a nácik Einsteint?
• Hogy sikerült megmenekülnie?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap március 7-ig kapható 2024/9. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!