Sercli és a hársfa illata – Alexander Brody emlékére

Két lábon járó kortévesztés. De még úgy is boldogan éltem, élek a huszadik–huszonegyedik században, hogy igazából a tizennyolcadikban volna a helyem. Így vallott magáról Alexander Brody Nagy József interjúkötetében, a Megtalálni Serendipityt című könyvben. A világpolgár és üzletember, a magyar irodalmi és tudományos élet mecénása februárban hunyt el budai otthonában. 89 éves volt.

Alexander Brody élete maga volt a XX. század nagyregénye tele feledhetetlen találkozásokkal, életre szóló tanulságokkal. A legendás író és publicista, Bródy Sándor unokája egyike volt az utolsó gentlemaneknek. A polgári öntudat, a tradíciókba vetett hit, a kifinomult modor, a könnyed elegancia és a széles körű műveltség mind sajátja volt. Egy letűnt korszak szülöttjeként a tisztelet, az alázat, a nagyvonalúság és az udvariasság alapérték volt számára. Nagybátyjától, a kor nagy csibészétől, Hunyady Sándortól tanulta meg, hogy egy úr mindenkivel egyformán viselkedik, legyen szó pincérről, tudósról vagy magas rangú politikusról. Ízek és illatok rabja volt, aki rajongott a gyermekkor esszenciájáért, hölgyek és asszonyok zamatáért, a sárga rózsáért, a hársfa illatáért, a ropogós sercliért és a jófajta szivarért.