Emil Hácha csehszlovák köztársasági elnök 1939. március 14-én az egyik római katolikus püspökkel ebédelt. Estére jegye volt a Nemzeti Színházba, a Rusalka című Dvorák-opera díszelőadását kívánta megnézni. Az öreg elnök nyugodtan vette tudomásul a befutó hírt, hogy Pozsonyban a szlovákok német támogatással kimondták függetlenségüket. Az esti színházlátogatás sem emiatt maradt el. A prágai német követségen keresztül időközben megérkezett Hitler üzenete, amely szerint Háchát azonnali tárgyalásra Berlinbe várja a vezér. Délután gyorsan összeállították a küldöttséget, aztán vonatra szálltak. Este 10-kor a berlini Anhalter Bahnhofon díszszázad és egy birodalmi államminiszter várta a küldöttséget. Hácha arra számított, hogy a szlovákokról fognak tárgyalni.
„A Német Birodalom védelme…”
Csehszlovákiát alig fél évvel korábban csonkította meg a müncheni konferencián résztvevő négy nagyhatalom, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország. Az addigi köztársasági elnök, a háború után a jogfosztó dekrétumairól, az etnikai tisztogatásokról hírhedté vált Edvard Benes lemondott, majd magánrepülőn Londonba emigrált. A kisebb-nagyobb hiányosságai ellenére is demokratikus állam autokratikussá, egyben cseh–szlovák szövetségi állammá alakult, és a Münchenben vele szemben fellépő addigi szövetségeseitől elfordulva a náci Németország felé orientálódott. A nemzetgyűlés a nyugdíjba készülő 67 éves főbírót, Emil Háchát választotta köztársasági elnökké. Az új Csehszlovákia helyzete továbbra is ingatag volt, egyedül a hatalmas szomszéd akaratától függött fennmaradása.
• Hogy zajlott Hitler és Hácha találkozása?
• Mi a hasonlóság Horthy Miklóssal?
• Mennyi mozgástér volt a megszállásban?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
