Az elmúlt egy-két évben, különösen Oroszország Ukrajna ellen indított területszerző háborúja óta a magyarországi magángazdák és agrárvállalkozók figyelmének központjába került az ukrán és az orosz gabona. Az ukrán azért, mert azt vámok nélkül hozhatják be az importőrök az Európai Unió területére, az orosz pedig azért, mert hatalmas mennyiséggel árasztják el a világot, dömpingáron. Az Ukrajnából érkező szállítmányok ugyan döntően csak „átutaznak” Magyarországon, az árakra ugyanakkor van hatásuk. A másik oldalon az Afrikába és a világ egyéb területeire szállított nagy mennyiségű olcsó orosz gabona szintén jelentős mértékben befolyásolja az árakat.
Raskó György agrárvállalkozó lapunknak arról beszélt, hogy Oroszország gabonatermesztési kapacitása a klímaváltozás hatására egyre növekszik. Az általános felmelegedés hatására ugyanis a korábban gabonatermesztésre alkalmatlan északi területek is termőterületekké váltak. Ez azért jelent gondot Európa számára, mert az egyébként is komoly vetélytárs Oroszország tovább erősödik. Mostanra évi száz millió tonnára nőtt az oroszok gabonatermesztési kapacitása, amelynek hatvan százalékát a világpiacon értékesítik. Az a tény, hogy ezt a hatalmas mennyiséget dömpingáron terítik Afrikában, illetve a világpiacon, jelentős hatással van az európai gabonaárakra. Az orosz gabona alacsony ára miatt az Európában termelt gabona nem versenyképes a világpiacon, így marad a kontinensen, ez pedig lenyomja az árakat. Vagyis elmondhatjuk, hogy Oroszország a világ legnagyobb exportőreként „egy személyben” dönt a gabonaárakról.
Jól mutatja az orosz gabonaszállítmányok árleszorító hatását, hogy ebben az évben közel 30 százalékkal alacsonyabbak az árak, mint tavaly, és áremelkedésre mostanában nem is nagyon lehet számítani. És akármilyen jó is lesz idén a termés, a gabonatermesztőknek továbbra is veszteséggel kell számolni. Raskó György kérdésünkre elmondta, a magyar termelők már a tavalyi, harmadával magasabb árak mellett is csak ráfizetéssel tudták értékesíteni terményeiket, vagyis az idei áresés fokozza nehézségeiket. Különösen, hogy az időjárási körülmények azt vetítik előre, a termelt gabona mennyisége legfeljebb akkora lesz, mint a tavalyi, miközben az árak estek, a termelési költségek pedig emelkedtek.
– Ezzel együtt sem mondhatjuk, hogy a kisebb termelők, azaz a magángazdák tönkremennének, ők ugyanis nem vesznek fel hitelt, így legfeljebb elszegényednek. A gazdasági társaságok – amelyek jellemzően hitelfelvétellel gazdálkodnak – viszont gondban lehetnek, legalábbis egy részük. A kamatok ugyanis magasak, miközben jelentősen estek az árak. Közülük azon társaságok lehetnek könnyebb helyzetben, amelyek állattenyésztéssel is foglalkoznak, hiszen az alacsony gabonaárak mellett a takarmány is olcsó, így csökkennek az állattenyésztés költségei, a megtermelt húst viszont nyereségesen tudják értékesíteni. A magángazdákat azért sújtja erőteljesebben a mostani szituáció, mint a gazdasági társaságokat, mert ők adják a magyar gabonatermés hatvan százalékát – mondta Raskó György.
Az agrárvállalkozó kérdésünkre arról is beszélt, elméletben ugyan elképzelhető lenne, hogy az EU szankciókat vessen ki az orosz gabonát szállító tartályhajókra, ennek valószínűsége azonban nagyon alacsony. Ugyanis az Európai Uniónak is érdeke, hogy a fekete kontinens olcsón jusson gabonához. Ezért szerinte hatalmas felháborodást okozna, ha az Európai Unió szankciókkal próbálná megakadályozni az Afrikába irányuló olcsó orosz szállítmányokat.
Raskó György szerint azért jelent komoly gondot a magyar gazdáknak a magyarnál olcsóbb ukrán gabona európai térnyerése, mert ennek eredményeként a magyar szállítmányok gyakorlatilag teljesen kiszorultak Olaszországból, és ezzel legnagyobb piacukat veszítették el. Az ukránok pedig többek között azért tudnak olcsóbbak lenni, mert hatalmas termőterületen termelnek nagy mennyiségű gabonát, amelyet aztán kifejezetten olcsón, tengeri úton tudnak eljutni az olasz kikötőkbe. – Vagyis hosszú távú következtetésként kijelenthető, hogy nincsen szükség ekkora mennyiségű gabonára Magyarországról. Vége van annak kényelmes helyzetnek, hogy a magyar növénytermesztő gazda maximum négy-öt növénnyel – búza, kukorica, árpa, napraforgómag és repce – foglalkozik, ami a vetésterület 80-85 százalékát foglalja el, és azt jó áron tudja értékesíteni. Ezeket a növényeket ugyanis mind Oroszország, mind Ukrajna stabilan olcsóbban termeli, ezért remény sincs arra, hogy tartósan emelkedjenek az árak.
