María gyanútlanul felvette a telefont, és az élete egy mondattal később örökre megváltozott. „Fizess 500 dollárt, különben elraboljuk a gyerekeidet” – közölte szárazon egy férfihang. Az előre bejelentett váltságdíjjal a drogháború betört María nappalijába. Az Ecuador legnépesebb városában, Guayaquilban élő nő addig is nap mint nap találkozott az erőszakkal, de a hívással az országot káoszba taszító mindennapos öldöklés kilépett a hírekből, és hirtelen a családja is a bűnbandák kereszttüzébe került. A 17,5 millió lakosú, három magyarországnyi területen fekvő dél-amerikai állam néhány év alatt a kontinens egyik legveszélyesebb országává vált. Korábban a béke szigeteként is emlegették, ám amióta a világ kokainforgalmának 70 százaléka Ecuadoron – elsősorban az egyik legjelentősebb dél-amerikai kikötővároson, Guayaquilon – keresztül jut el Észak-Amerikába, Európába és Ázsiába, a kábítószercsempészek kegyetlen harcot folytatnak az útvonalak ellenőrzéséért.
A tavaly novemberben hivatalba lépett Daniel Noboa elnök január 9-én hatvan napig tartó szükségállapotot vezetett be, és kijelentette, hogy országa háborúban áll a drogbandákkal. A következő bő három hétben az ecuadori fegyveres erők több ezer bűnözőt tartóztattak le, és „minden idők egyik legnagyobb drogfogásában” közel 22 tonnányi – 1,1 milliárd dollár (400 milliárd forint) értékű – kokaint foglaltak le (összesen már közel 40 tonnát füleltek le ebben az évben). Noboa megválasztásakor ígéretet tett az erőszak megfékezésére, ám a győzelem egyelőre távoli célnak látszik.
• Hogyan jutott el Ecuador az állami megszorításoktól a drogháborúig?
• Milyen szerepe volt a zsúfolt börtönöknek az erőszakhullámban?
• Mennyivel nőtt a kokaintermelés a hírhedt drogbáró, Pablo Escobar halála óta?
• Miért lehet gyanús minden dél-amerikai banánszállítmány?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
