Az év végére biztosnak látszik az egy számjegyű infláció, de ott jön majd a neheze

Mindenképpen jó hír, hogy 2,5 százalékponttal mérséklődött az infláció júliusban, hiszen a júniusi 20,1 százalékkal szemben az év hetedik hónapjában a statisztikai hivatal mindössze 17,6 százalékos pénzromlást mért. Ugyanakkor felemás érzéseket kelt bennem, hogy júniusról júliusra 0,3 százalékos áremelkedésről beszélhetünk. Ez utóbbi adat örömteli, mert éppen annyi, amit az év hetedik hónapjában átlagosan mértek az elmúlt húsz évben, sajnálatos viszont, hogy értéke nagyobb, mint amit vártunk – elemezte a friss inflációs adatokat Virovácz Péter.

Az ING Bank vezető gazdasági elemzője szerint az is örömre ad okot, hogy az élelmiszerinfláció már hetedik hónapja csökken, bár hozzá kell tenni, hogy a kormány és az elemzők is markánsabb lassulást vártak. Az élelmiszerek mellett a szeszes italok, a dohányáruk, a tartós fogyasztási cikkek, a ruházati cikkek és még sok más árufajta árának alakulása lassította az áremelkedés tempóját. A vártnál kisebb lett a jármű üzemanyagok árának hatása az mérséklődő inflációban. Az elemző szerint nagy meglepetés volt, hogy a háztartási energia ára jelentősen emelkedett, ami fékezte az infláció mérséklődését. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy minden bizonnyal sok olyan háztartás volt, amely átalányt fizetett, de többet fogyasztott, mint amire előzetesen számítani lehetett. Így magasabb lett az éves elszámoló számla értéke a vártnál. Különösen, ha ezzel már átcsúszott a piaci árkategóriába, hiszen ott jelentősen magasabb az ár mint a rezsicsökkentett fizetési kötelezettség. És talán az is benne lehet a dárgulásban, hogy számlázási hibák miatt előfordultak egekbe ugró számlák is, bár ennek hatása kisebb lehet, mint a túlfogyasztásé. Az elemző kiemelte, bár arra számítottak, hogy az árfigyelő rendszer munkába állásával lehet következtetni a folyamatokra, mégsem így lett, teljesen kiszámíthatatlan volt az árak alakulására. Ezért a kötelező akciózástól sem vár bármiféle plusz információt az árak alakulására vonatkozóan.

• Meglesz az egy számjegyű infláció, de mi jön utána?
• Miért lesz nagyon nehéz 2-4 százalék közé küzdeni a pénzromlás értékét?
• Miért kicsi az esélye a kormány által várt 1,5 százalékos GDP-növekedésnek?