A labdarúgó-válogatott közel fél évszázad után zárt ismét veretlenül egy évet, és csoportelsőként jutott ki az Európa-bajnokságra, a csillogó felszín alatt azonban súlyos problémák rejlenek a magyar fociban, amelyek megoldását sokszor éppen a siker akadályozza.
– Ameddig a technikai alapképzettség hiányos, ameddig nyomás alatt nem tudunk játszani, ameddig gyorsaságban és dinamikában le vagyunk maradva, addig nem reális elvárás például egy U19-es nyolcas döntőbe jutás – mondta a Budapesten rendezett korosztályos Eb-n mutatott lehangoló játék, és csalódást keltő kiesés után Barczi Róbert, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) sportigazgatója. Szavait kontextusba ágyazva érthetjük meg: a technikai alapképzettség hiányát közel húsz évvel a felcsúti utánpótlás-nevelő alapítvány létrehozása után emlegette fel a sportvezető. Orbán Viktor 2004-ben azzal a céllal hívta életre az utóbb Puskás Ferencről elnevezett intézményt, hogy felvirágoztassa a magyar labdarúgást, ám a tehetségek kibontakoztatása időközben elveszítette prioritását. A későbbi miniszterelnök 2007-ben azt jövendölte, hogy 7-8 éven belül lesz ötven olyan magyar játékos, aki ez európai topligákban játszik majd hétről-hétre. Nem így lett. Néhány kivételes tehetségű és szorgalmú focista eljutott ugyan a nemzetközi elitbe, de ehhez kevés köze van a magyar akadémiai rendszernek.
• Hogyan akadályozhatja a siker a tehetségek fejlődését?
• Miért a honosított játékosokra építene a Magyar Labdarúgó-szövetség?
• Hány „saját nevelésű” focista szerepel a válogatottban?
• Hogyan és hol lett világklasszis Szoboszlai Dominik?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023-as karácsonyi dupla számában találja. Vegye meg január 4-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
