„Dzsessz, tánc, hajrá Fradi"

Amikor Kosáryné Réz Lola 1984-ben meghalt, sokan azon is meglepődtek, hogy a régi idők írónője még ott élt közöttük. A Filoména szerzőjét inkább társították a húszas–harmincas évekhez, ebben az időszakban adta is ki ifjúsági regényei nagyját. Hasonlóként gondolhattak többen a 2015-ben elhunyt, száz éve született Fejes Endrére. A Rozsdatemető szerzőjét inkább tesszük a hatvanas-hetvenes évekre, ekkoriban jelentek meg legfontosabb munkái. A rendszerváltást követően néhány évig még dolgozott, jelentek meg esszéi és elbeszélései, mégsem érezzük már igazán a későbbi korokhoz illőnek.

De mi a helyzet klasszikus műveivel? Inkább nézzük, mintsem olvassuk őket. A Rozsdatemető máig tartó népszerűsége megkérdőjelezhetetlen, ezt mutatja aktualizálása is. Fejes a hatvanas évek elejéig írta meg a Hábetler család történetét, ezt fűzte tovább Tasnádi István a közelmúltig. A Katona József Színház Rozsdatemető 2.0 című darabja egységbe rendezte az elmúlt száz évet. Kellett a sikerhez persze Bezerédi Zoltán és Szirtes Ági nagyszerű párosa is. A színésznő fogalmazta meg a darab kapcsán 2019-ben a 24.hu-nak: „Nekem szívfájdalom, ha magas polcról beszélnek Hábetlerékről, hiszen ők mi vagyunk. Mindannyian Hábetlerek és Pék Máriák vagyunk. Sértő megfogalmazásnak érzem a vegetálást, mert azt jelenti, hogy az egész életünk vegetáció. Hábetlerékhez vagy nem jut el a külvilág, a történelem, vagy leteperi őket, vagy becsukják a szemüket. Ma is menti a bőrét mindenki, próbál megfelelni, megpróbálja túlélni a nehéz helyzeteket.”

• Miként emlegette Fejes Endre világát Harkányi Endre?
• Miről szólt, és miről nem a Rozsdatemető?
• Hogyan reagáltak visszavonulására barátai?