Feszt körkép

Az életben sajnos van olyan, hogy gyorsan kell dönteni, és az a probléma, hogy most a testületnek sincs több ideje erre – magyarázta el Nagy Sándor, Kistelek fideszes polgármestere, miért szavazta meg az önkormányzat a település határába tervezett 500 milliárd forintos akkumulátorgyárról szóló előterjesztést úgy, hogy a képviselőknek valójában fogalmuk sem volt, mire nyomnak igent.

Nos, barátom, tévedsz, az életben nincs ilyen. Valódi demokráciában minden fontos ügyre, sőt, még a piszlicsárénak tűnőkre is kell, hogy jusson idő, épp ez volna a demokrácia egyik cölöpe. A támogassátok a polgármesteri indítványt vakon kizárólag a miféle megoroszosodott népképviselet-torzókban divat, mint ahogyan az is, hogy épp a nép marad ki a népet érintő döntésekből. És akkor újfent megérkeztünk a morális zéró pontra, miszerint itt egy téma, aminek nem kellene témának lennie. Ami elég nagy baj. Setét jövőt vetítő. Ugyanis az új időnk kezdetén olyan világot álmodtunk magunknak, ahol például nem arról vitázunk, Varga Juditnak le kellene mondani, hanem, hogy miért csak egy nappal a Völner–Schadl-botrány kirobbanását követően mondott le sűrű bocsánatkérések közepette. És nem arról szólnának a cikkek, hogy a miniszter asszony miként rázza le a sajtót, hanem hogy mi indokolta a 24 órás késést, miféle taktikázás zajlott a háttérben, s mindez mennyiben csorbította polgári demokráciánkat. Ne legyintsünk sci-fit, noha én is szoktam, ígérem, leszokom róla, mert a vállvonogatás beletörődést mutat, hogy hát ez van, ez jutott, ilyenek vagyunk. És ugyan tényleg ez van, ez jutott, és nagyon úgy néz ki, hogy ilyenek vagyunk, de lópikulát a NER hátsójába, csórjunk tőlük szlogent, most mondjuk mi, hogy nem hagyjuk.

A teljes cikket a Magyar Hang március 3-án megjelent, 2023/9. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!