Gauder Áron: Kiaknázatlan mitológiát jelent az indiánoké

Nem bánja Gauder Áron, hogy nyolc év alatt készült el a Kojot négy lelke, tisztában volt vele, hogy az egész estés rajzfilm hosszútávfutás. A rendszerváltás előtt a szocializmus elöli menekülőutat jelentett sokaknak az indiánosdi – mondja érdeklődésünkre Gauder Áron. A Kojot négy lelke rendezőjének felidézzük, hogy a hetvenes-nyolcvanas években az indiános regények és filmek nagyon népszerűek voltak. A Kojot-film forgatókönyvét részben jegyző Bereményi Géza szerzőtársának, Cseh Tamásnak is léteztek az indiános dolgai akkoriban. Aztán később ez az egész elhalt. Mi lehet ennek az oka? – Az indiánokban akkor sokan meglátták, hogy túlerővel szemben próbálják védeni a saját integritásukat. Aztán ahogy megszűnt a szocializmus, ez később már nem maradt olyan hangsúlyos – feleli a rendező.

Azért készítette el ő is az indián teremtésmítoszon alapuló Kojot négy lelkét, hogy ebből visszahozzon valamit? – Nem, számomra nem a szocializmus volt az érdekes. Sokkal inkább, hogy most már pontosan lehet őket ismerni, és ez egy kiaknázatlan mitológiát jelent. Mindenféle mitológia történetét feldolgoztak már, ez viszont érintetlen. Az indiánok maguk viszont nemigen tudják sajnos megmutatni ezt. Az amerikai fehérek kevésbé mernek hozzányúlni, számukra ez kicsit a sötét múltat jelenti. Ezért is akartunk egy sorozatot, ahol minden nép egy-egy történetét meg lehet mutatni úgy, hogy a kojot a visszatérő szereplő – teszi hozzá a rendező.

• Rossz helyzetben van a magyar animáció?
• Volt-e aranykora?
• Milyen volt a közös munka Bereményi Gézával?
• Hogyan emlékszik Nyócker című filmjére?

A teljes cikket a Magyar Hang április 6-án megjelent, 2023/14. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!