„A szabadsághiányos korok tapasztalata ma is benne van a reflexeinkben”

Több mint három évtizede idehaza nagyjából-egészében sajtószabadság van, ám ez kevés idő ahhoz, hogy megtudjuk, milyen valóban szabad, külső befolyástól mentes sajtót olvasva élni. A szabadsághiányos korok tapasztalata ma is benne van a reflexeinkben – erről is beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Gosztonyi Gergely jogtudós, akinek a közelmúltban jelent meg Cenzúra Arisztotelésztől a Facebookig című kötete a Gondolat Kiadónál.

Kitért arra is, hogy ráadásul 1990 után is többször sérültek nálunk a sajtószabadság alapelvei, itt a lopakodó cenzúrát említette.

Az interjúban a szakértő beszélt arról, hogy az internet és a nagy tartalomszolgáltatók megjelenésével kit milyen felelősség terhel. Külön kiemelte a kínai modellt. – Az online világ kontrollja nem választható el az állampolgárok más módon való, már majdnem totális ellenőrzésétől, a kamerás figyeléstől, a lehallgatástól, az ennek eredményeként az embereket jogaikban korlátozó, minősítő-szelektáló pontrendszertől. Orwell 1984-e gyerekmese ahhoz képest, ami most Kínában a szemünk előtt születik – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kiberszabályozást illetően Oroszország és Fehéroroszország is erősen közeledik ehhez.

• Hogyan változott a cenzúra gyakorlata az elmúlt száz évben Magyarországon?
• Hogyan ellenőrzik az internetes tartalmakat Amerikában, Európában és Kínában?
• Mit kezdjünk a „Facebook-cenzúrával”?