„Teljesen hit kérdése lett a politika, vitázni sem érdemes”

A Kilencekkel indultam, ma is azt mondom, hogy közéjük tartozom, minden különbözőség ellenére – erről beszélt a Magyar Hangnak Győri László, hozzátéve, hogy nem tartja magát népiesnek, inkább plebejusnak, „olyannak, aki a szegénységet, hajléktalanokat látja.” Közéleti verseket is ír olykor, de politikai vitákba inkább nem bonyolódik. – Volt egy költő ismerősöm, afféle barátom, elküldtük egymásnak mindig a verseinket. Jött viszont egy megérzésem, egyszer mondtam is neki: valld be, Palikám, hogy a Fideszre szavaztál! Na, ezen nagyon megsértődött. Ekkor elhatároztam, többet ilyesmit nem forszírozok. Mert nem érdemes. Úgy látom, ez teljesen hit kérdése lett. Nem az értelem határozza meg, mit gondolunk az egészről – tette hozzá Győri. 

Szóba került az irodalmi élet megosztottsága is. A költő kifejtette, az Írószövetséget például nem hagyta el, mert úgy volt vele, nem lehet ezt csinálni, egyszer belépni, másszor meg ki. – Az Írószövetség sem csak azokból áll, akik egyfélét gondolnak. Egyetértettem a Szépírók törekvéseivel, tehát beléptem. Akkor is megkaptam a magamét közeli barátoktól. A személyesen túl: rettenetesnek tartom az irodalom megosztottságát, de hát a társadalom is ketté van szakadva – fejtette ki. 

• Az Eötvös Collegiumban Ágh Istvánnal osztozott egy szobán. Később pedig Péntek Imrével is lakott közös albérletben egy ideig. Milyen volt ekkoriban a társasági életük?
• Tizenkét évig várt a második kötetére. Nem akarták kiadni közben?
• Miért nem szerette a hatalom az Elérhetetlen föld antológiát?