Hány magyar marad végül Kárpátalján?

Viszontagságos sors jutott a beregszászi Petőfi-szobornak: talán nincs még egy olyan köztéri műalkotás a Kárpát-medencében, amit az elmúlt évtizedekben ennyiszer rongáltak volna meg. Körösényi Tamás budapesti szobrászművész alkotását 1991. március 15-én avatták fel. Még ugyanebben az évben, amikor elbontották a város főterén álló Lenin-szobrot, egy erősen ittas rendőr nagy bánatában, hazafelé ballagva egy vasrúddal egyszerűen leverte Petőfi karját. A letört testrészt ezután visszaforrasztották, de oly módon, hogy jól látható legyen a sérülés, ezzel is emlékeztetve az embereket arra, hogy a szobrot mindenképpen meg kell óvniuk. Majd újabb megpróbáltatások következtek: hol leöntötték festékkel az emlékművet, hol pedig egyszerűen felgyújtották. Kilenc évvel ezelőtt olyan erős tűz érte a szobrot, hogy még a talapzaton lévő márványtábla is erősen megrongálódott. A szemtanúk szerint a lángok magasabbra csaptak, mint maga a szobor. Máskor pedig a „vicces” kedvükben lévő ukrán nacionalisták női fehérneműbe öltöztették Petőfi mását, hogy így gyalázzák meg a csatamezőn hősi halált halt forradalmár költő emlékét.

Ma, 31 évvel az avató után mégis úgy tűnik, ez a szobor a legstabilabb pont a kárpátaljai magyarság életében. Az elmúlt hónapokban, még a háború előtt rengeteg magyar fiatal hagyta itt az országot, mások az orosz invázió utáni napokban menekültek el innen – többnyire Magyarországra. Mindeközben az ország keleti részéből érkező ukrán menekültek tízezrei vették célba Kárpátalját, Beregszász lakossága így megkétszereződött, de olyan becslések is vannak, amelyek szerint háromszor többen laknak most itt, mint korábban. A szállodák megteltek, a menekülteket már az iskolákban szállásolják el.

• Hány magyar távozhatott eddig a háború miatt?
• Miben bíznak a helyiek?
• Hogyan készül Beregszász arra az esetre, ha elérne ide is a háború?
• Miben segíthetnének a magyar cégek?

A teljes cikket a Magyar Hang március 18-án megjelent, 2022/12. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!