Hiúság vására: Státuszszimbólum még a Louis Vuitton?

Aki látta, nem feledi Mészáros Lőrinc Louis Vuitton bakancsát. Igen, a magyar elit egyes tagjai szívesen tündökölnek időnként luxustermékekben, de a szociológusok szerint ez ma már nem elég. Avagy: a biopiac mint státuszjelzés? Akármilyen furcsa, efelé tartunk.

Lehetetlen lenne azt állítani, hogy a Louis Vuitton ki akarna menni a divatból, hiszen a cég a koronavírus-járvány első, visszaesést hozó éve után jelentősen képes volt növelni a bevételeit. A márka általános vonzereje mellett egy Louis Vuitton vagy Gucci táska tulajdonosát az is motiválhatja, hogy kitűnjön a környezetéből, hiszen a luxusmárkák termékei könnyen felismerhetők. A tulajdonosuk azt üzeni, hogy megengedheti magának ezek megvásárlását, vagyis az elithez tartozik.

A szociológia ezt státuszjelzésnek nevezi. Az már más kérdés, hogy vajon elég-e a XXI. században látványosan drága termékek megvásárlása ahhoz, hogy valaki az elithez tartozását kifejezze, és mások is ennek megfelelően tekintsenek rá. A szociológusok szerint nem feltétlenül. Az elithez tartozáshoz a gazdasági tőke mellett egyre fontosabbá válik az úgynevezett társadalmi és kulturális tőke: a kapcsolati háló, a tudás, az ízlés vagy az életmód. Változik az elit és az is, hogyan jelzik az elithez tartozók a státuszukat. Közben a korábbi luxuscikkek fogyasztása eltömegesedik, elsősorban azért, mert a fejlődő országok elitje egyre jobban rákap a főként a fejlett országokból importált luxustermékekre.

• Mi motiválja a szociológusok szerint a hivalkodó fogyasztást?
• Ha nem drága holmikat, akkor mit vásárol mostanában az amerikai elit?
• Mi az új státuszszimbólumok?
• És hová tegyük a Louis Vuitton bakancsban jótékonykodó Mészáros Lőrincet?