Hogyan vált Lenin vallási szimbólummá, hérosszá, istenné?

Hogyan vált Lenin vallási szimbólummá, hérosszá, istenné? Halálának századik évfordulóján (január 21.) a Lenin-kultusz virágzásának és hanyatlásának szakaszait tekintjük át.

Vlagyimir Iljics Lenin „a cári titkosrendőrség jelentése szerint 166 centiméter magas volt, zömök, erőteljes testalkatú. A haja vöröses. Ifjúkorától bajuszt és szakállt viselt. Korán kopaszodott, ami csak kiemelte hatalmas, szokratészi homlokát” – tudhatja jól ma is Magyarországon az idősebb és a középkorú nemzedék. Nem csupán Gyurkó László apologetikus Lenin-monográfiájából, hanem az alsós olvasókönyvből is. A kisiskolásoknak szánt szemelvényből kiderül, hogy Lenin enyhén raccsolt, szívesen tréfált és nevetett, „ilyenkor összehúzta ferdevágású szemét s hamiskásan pislogott. […] Folyékonyan beszélt németül, angolul, franciául, értett lengyelül, csehül, svédül, olaszul, olvasott latinul, görögül. Pihenésként nyelvkönyveket és szótárakat böngészett. […] Hihetetlenül gyorsan dolgozott és olvasott. Naponta húsz-harminc oldalt is megírt, a könyveket habzsolta, félpercenként lapozott, mégis minden lényegesre emlékezett.” Gyurkó a szinte zseniális embert, de az embert, és nem a héroszt vagy az istent állította olvasói elé. Akkoriban – a hatvanas évektől a rendszer bukásáig – nálunk is egyre erősebbekké váltak Lenin emberi vonásai: a hagyományos Lenin-tisztelet alig észrevehető hanyatlásnak indult.

• Hogy és miért alakult ki a Lenin-kultusz?
• Hogy kerültek bele vallási motívumok és mik voltak ezek?
• Hogy kapcsolták Lenin alakját a naphoz és Jézushoz?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap január 25-ig kapható 2024/3. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!