Meglátni Petőfit a kultusz mögött

Kitől idézzük az alábbiakat? „Egynek plane... no de minthogy / Szerelemhistória, / Talán jobb lesz in aeternum / Sub rosa maradnia. // Csak denique mi közöttünk / Sine fine folyt a per, / S consilium abeundi / Lett a vége breviter.” A rendkívül szórakoztató, Deákpályám című verset akár Karinthy Frigyeshez is köthetnénk. Valójában Petőfi Sándor írta, akit későbbi pályatársa így parodizált: „Színművészet a te hivatásod, / Barna kis lány, magyar vagy te, látom, / Magyar az a fényes lelked neked, / Az isten is magyarnak teremtett.” Nyilván bőven van alapja, viszont sokan máig tévesen gondolják, hogy kizárólag ennyiből állt Petőfi életműve.

Nehéz is feltétlenül kapcsolódni ahhoz a Petőfihez, akiről azt gondoljuk, az életműve kizárólag a lánglelkű lobogásról, a „haza” és a „szerelem” jelszavainak ismételgetéséből állt. Ebből fakad, hogy amikor aktualizálnák a költőt, sajnos akkor is csak a meggyökeresedett szobor-Petőfit igyekeznek átemelni a jelenbe. Nyakon öntve az aktuálisan tetsző ideológiákkal: ezt láttuk a Föltámadott a tenger című film és általában a „lobogónk: Petőfi”-féle kommunista program esetében. Félő, hogy ezt foguk látni a Rákay Philip kreatívproducersége alatt készülő Most vagy soha című, forintmilliárdokkal megszórt játékfilm esetében is. 

• Hogyan lehetne hű maradni a 200 éve született költő forradalmiságához?
• Mi mindent tekinthetünk a kultusz termékének?
• Kié volt idén az első számú, unalmas Petőfi-megemlékezés?

A teljes cikket a Magyar Hang március 24-én megjelent, 2023/12. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!